BEZÁRÁS
ÜGYEK

A fideszes “szociális háló”

MENÜ

A fideszes “szociális háló”

Mottó: Mindörökké Tenisz, Magyar Vitorlás Sales House, Online Pénztárgépjavító és forgalmazó, Alkalmazott kutatásokért, International Medical Health, Euromed Extra, Első Magyar Taxifuvarozó: néhány “szociális szövetkezet” neve a sok ezer csalóból.

Az elmúlt héten kaptam meg a “választ” Tállai Andrástól írásbeli kérdésemre. Az államtitkárhoz 9 konkrét kérdéssel fordultunk a szociális szövetkezeteket érintő ügyekben, de egészen elképesztő ” választ” kaptunk: a nagy semmit.

[su_document url=”https://korrupcioinfo.hu/wp-content/uploads/2017/05/QPT-Merged-Files.pdf”]

Tállai válasza nyílt törvénysértés, a parlamenti képviselők jogainak a csorbítása (szerintem alkotmánysértő is), hiszen itt válaszadási kötelezettsége van 15 napon belül a miniszternek, ezt azonban csak látszólag teljesíti, valójában azonban elmulasztja.

Természetesen itt nem csak egyedi esetről van szó, hanem a Fidesz-kormányzat tudatos törvénysértő gyakorlatáról.

Magyarország Alaptörvénye 7. cikk

(1) Az országgyűlési képviselő kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.
(2) Az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.
Ez tehát az Alaptörvényben szabályozott képviselői jog., BÁR TÉNY, HOGY A VÁLASZRÓL NEM ÍR AZ ALAPTÖRVÉNY…
2012. évi XXXVI. törvény az országgyűlésről
(2) Akihez az Alaptörvény szerint interpelláció vagy kérdés intézhető, köteles az interpellációt vagy kérdést személyesen, kivételesen helyettese útján megválaszolni.
(9) Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett tizenegy munkanapon belül ad választ. A határidő kezdőnapja a házelnökhöz történt benyújtást követő nap. A válaszadás napja az, amikor a választ postára adták vagy a házelnökhöz megérkezett.

Ez pedig egy sarkalatos törvényben szabályozott kötelezettség. Amit tehát Varga, Tállai és elvbarátai tesznek az súlyos kötelezettségszegés. Ez a jogállami keretrendszer arculcsapása, ami egyébként általános gyakorlat.

Az elmúlt hét híre volt, hogy Mengyi “Voldemort” Roland ellen vádemelési javaslattal zárta le a nyomozást az ügyészség. Ez egy nagyon fontos hír. Azonban a Tállai féle kitérő választ, egy korábbi, Polt Péter által adott választ nézve megállapítható, hogy a NAV és az ügyészség csak az ügyek egészen elenyésző részét vizsgálja (eddig csak 16 szövetkezet ügyében) indult eljárás.

Ha a NAV és az ügyészség nem akar vizsgálódni, megtesszük ezt a kormány helyett. A kérésemre Horváth András korábbi NAV dolgozó által végzett, több hónapos vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy még mindig csak a felszínt érintették a NAV nyomozások. Az uniós támogatások és az adókedvezmények kijátszása céljából ugyanis 2013 óta több ezer kamu “szociális szövetkezet” jött létre, ezek többsége néhány hónap alatt, az EU támogatások hírére. Ezek közül Horváth András több száz szövetkezet adatait gyűjtötte ki.

A mellékelt táblázat, mint eredmény egyértelművé teszi, mennyire vállalhatatlan Polt korábbi és Tállai mostani válasza.

[su_document url=”https://korrupcioinfo.hu/wp-content/uploads/2017/05/szocialisszovetkezet.pdf”]

Hatalmas hálózatokra bukkantunk, a Mengyi-féle hálózat csak egy lehet a sok közül. Érthetetlen, hogy a “bűnüldöző szervek” miért csak ennyi eljárást indítottak. Félő, hogy a dolgokat azért veszik ilyen lazán, nehogy újabb fideszes képviselőbe botoljanak (ha már Mengyi elvérzett és Simonka körül is fogy a levegő). A másik ok az EU pályázatok “kipörgetése” lehetett, büszkén kellett jelenteni, hogy minden pénzt elköltöttünk.

A szociális szövetkezetek hátrányos helyzetű emberek helyi önsegítő közösségekké alakulását jelentenék amúgy.

A hálózatok azért viccesek kicsit, mert Menygyiék “szövetkezetek hálózatosodására” kapták volna a 700 milliót 🙂

I.típusú hálózat

A Szociális Szövetkezetek Országos Szövetségének 2014. augusztus 24-i állásfoglalásából:
Azon szociális szövetkezetek, amelyek gazdasági társaság számára ajánlanak fel tagi munkavégzés keretében kedvezményes foglalkoztatási lehetőséget törvénysértőek, semmibe veszik a Manchesteri szövetkezeti elveket és tisztességtelen üzleti tevékenységet folytatnak.

Az állásfoglalás kiadására azért került sor, mert elterjedt, hogy a munkáltatókat különböző szövetkezetek keresik meg azzal, hogy jelentős járulékköltséget spórolhatnának meg, ha dolgozóikat beléptetnék egy szövetkezetbe és onnan visszafoglalkoztatnák őket. Nagyon úgy tűnik, hogy a magyarországi – 2013-tól kezdődő – szövetkezetalapítási láznak ez az egyik legfőbb oka és hozadéka, s feltehetően a legnagyobb mértékű költségvetési károkozása is. Ez lehetett a fő csapásiránya az alábbiakban leírt szövetkezeti hálózatnak is.

Egy budaörsi könyvvizsgáló eddigi ismereteink alapján 268 szociális szövetkezet alapító okiratában szerepelt 2014-2015. években, s ezeknek a cégeknek ő lett a könyvvizsgálója. (A legtöbbnek a mai napig is az.) A 2014-ben bejegyzett szövetkezetek csaknem 30%-a kötődik ehhez a könyvelőhöz, illetőleg a hálózat szervezőihez. Ez már önmagában nagy bravúr, de még érdekesebbek ezeknek a szövetkezeteknek a működési körülményei és a lehetséges céljaik. Ezeknek a szövetkezeteknek az alaptevékenysége rendkívül szerteágazó, a kutatás-fejlesztéstől kezdve a sertéstenyésztésig – legalábbis papíron – szinte minden megtalálható a főtevékenységeik között. Ha azonban egy kicsit jobban belemélyedünk a további tevékenységi köreikbe észrevehetjük, hogy mindegyiküknél megtalálható a munkaerőkölcsönzés és az emberi erőforrás-ellátás. S bár ezek a foglalkozások eléggé gyakoriak (!?) a szociális szövetkezeteknél, itt ennél jóval többről van szó, hiszen a munkaerőkölcsönzést 2014-ben bejelentő szövetkezetek 70%-a a budaörsi könyvelő érdekeltségi körébe tartozik. Az előzőek alapján gyanítható, hogy ezeket a szövetkezeteket (és még sokat a hálózaton kívül is) pontosan azért hozhatták létre, hogy a szövetkezetek kedvező adózási feltételeit kiterjeszthessék a piaci alapon működő szervezetekre, illetőleg azok munkavállalóira is. Ha ez így történt, még annál is jóval nagyobb kár érhette a költségvetést, mint amit fiktív pályázatokkal nyúltak le TÁMOP-os programok kapcsán a 2013-ban alapított szociális szövetkezetek. Éppen ezért tettük fel azokat a kérdéseket melyekre, Tállai András gyakorlatilag megtagadta a válaszadást. Pedig azt, hogy valami nagyon nincs rendben ezekkel a szövetkezetekkel, a működési körülményeik is bizonyítják.

Feltűnő, hogy a hálózatot teleszórták strómanokkal: nem ritka, hogy bizonyos személyeket 10-15-20 cégbe is bejelentették tagként (ez teljesen abszurd a szövetkezési alapelveket tekintve). Közülük a legtöbben egri illetőségűek – így az eddigi csúcstartó Lajszner Lajos is -, de van köztük érdi, miskolci és győri tagsághalmozó is. A társaságok illetékességi területe főként Észak-Kelet Magyarország, azonban ahogyan a “csomagküldős hálózatnál”, itt is van egy olyan megye és város, ahová ez a szervezett csapat leginkább kötődik, mégpedig Heves-megye és a legtöbb szövetkezeti tagot (itt is százas nagyságrendről van szó) adó Eger. Újabb elképesztő furcsaság, hogy a szövetkezeti tagok sok esetben több száz kilométerre laknak egy mástól. És itt akkor álljunk meg egy pillanatra és nézzünk bele a szövetkezeti törvény, ill a Ptk. rendelkezéseibe:

A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, (…) a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy. (Ptk. 3:325 §) A szociális szövetkezet célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése. (Szövetkezeti törvény 14. §) Szociális szövetkezetnek (…) nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja.

Az, tehát amit a hálózat szervezői gondolnak a szövetkezetek működéséről, az egy eléggé sajátos látásmód és biztosan törvénysértő is. Milyen munkafeltételekről és személyes közreműködésről beszélhetünk egyáltalán a több száz kilométerre lakó szövetkezeti tag esetében? Mit keresnek egy, a helyi lakosság munkához juttatására rendelt szerveződésben olyanok, akik nem hogy a székhelyként vagy telephelyként bejelentett címen, hanem még csak a régióban sem laknak?

A könyvvizsgáló nem nyújthat a szövetkezet részére olyan szolgáltatást, és nem alakíthat ki olyan együttműködést az ügyvezetéssel, amely könyvvizsgálói feladatának független és tárgyilagos ellátását veszélyezteti. (Ptk. 3:353. §) Itt tehát szerintem összeférhetetlenség áll fenn a budaörsi könyvelő személyével kapcsolatban, hiszen egyes szövetkezetek vezetői egy csomó más szövetkezetben a szervezők által irányítottan egyben tagok is, sőt az is előfordul, hogy vezetők is a hálózat más szociális szövetkezeteinél. Ráadásul ha ez utóbbi esetben az azonos személyi vezetésű szövetkezeteknek a főtevékenysége is megegyezik, újabb összeférhetetlenség ok áll fenn a vezetővel kapcsolatban.

S bár még nem értünk a végére, az már most megállapítható, hogy az illetékes hatóságok (Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Ügyészség), valamint a Cégbíróság sem áll a feladata magaslatán, ha évekig működni enged olyan szövetkezeteket, amelyek törvénysértő módon, a szövetkezési elveket megcsúfolva, egy-egy embert nagyon sok szövetkezetbe bejelentve, ráadásul a költségvetési érdekeket súlyosan veszélyeztetve végeznek tevékenységet. Na persze nem kell csodálkozni akkor, ha a tárgyalt időszakban (2013-től) már eleve egy olyan kormányzati elvárás volt a szociális szövetkezeti szektor felé, hogy minél több uniós támogatást tudjanak lehívni, ami minden más körülményt felülírt. Ami a korrupció melegágya. S gyanítható az is, hogy a járulékfizetéssel való – finoman fogalmazva – trükközést pedig azért nézték el a hatóságok a törvénysértő működési körülményekkel együtt, mert a foglalkoztatási statisztikai adatok is javulhattak a sok szövetkezeti taggal, illetőleg munkavégzéssel. S, hogy ez mekkora költségvetési bevételkiesést okozott, azt is jó lenne tudni, de ahhoz persze jogállami ntézmények is kellenének. Itt jegyzem meg, hogy ha a szövetkezetnél korábbi piaci álláshelyeket konvertálnak át tagi munkavégzési jogviszonnyá (vajon vizsgálta-e az ilyen típusú szerződések valóságtartalmát a NAV?) máris komoly járulék, ill. adókedvezményt élvezhet a (tényleges) munkáltató. A költségvetési bevételek pedig ilyen arányban csökkennek. Bravó illetékes hatóságok, bravó NGM!

De menjünk csak tovább! A budaörsi könyvelő által gründolt szövetkezetek jegyzett tőkéje túlnyomórészt 70.000,-Ft, vagy 7.000,-Ft. A lényeg, hogy osztható héttel. Ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a szövetkezeti működéshez szükséges minimális létszámmal (7) rendelkeznek. Ez is azt mutatja, hogy nem az volt a lényeg, hogy klasszikus szövetkezeti működést valósítsanak meg, hanem, hogy minél kisebb költséggel, minél több szövetkezetet tudjanak alapítani, olyan céllal, amire egy egész hálózatot tudnak alkalmazni. Az I. fejezetben láthattuk, hogy Mengyiék mire akarták kiaknázni a lehetőséget, s ki tudja, hogy ebben a hálózatban is mire várnak az alvó szövetkezetek?

További érdekessége a hálózat szociális szövetkezeteinek, hogy jellemző módon nincs árbevételük. Ez több kérdést is felvet, de a legfontosab szerintem az, hogy ha valóban munkaerőkölcsönzéssel foglalkoztak (különben miért jelentették volna be mindenhová?), akkor ebből mindenképpen árbevételüknek kellett volna keletkezniük. NAV? Ha meg nem, akkor mit csinálnak, mire várnak? Itt is megjegyezném azonban azt, amit az előző fejezetekben is, hogy a hálózat cégei között vannak olynok is (kisebb számban), amelyek ránézésre valódi szövetkezeti tevékenységet folytatnak, de az nem menti fel a hálózat működtetőit az alól, hogy főként a szövetkezeti rendeltetéssel ellentétes célokat követnek, egy jól körülhatárolható személyi kört szórva szét a szövetkezetek között az egész hálózatban.

Olyan hálózat, mint amit a budaörsi könyvelő közreműködésével építettek ki, nem csak egy van, hanem még minimum kettő, ráadásul az egyikről biztosan állítható, hogy összefüggésben van a budaörsi csapattal.

Egy pesti könyvelő cége eddigi ismereteink szerint 29 szociális szövetkezetnek lett a könyvvizsgálója. Látványosan “kitért” a fentiekben hivatkozott budaörsi könyvelő (könyvvizsgáló) elől, ugyanis míg ez utóbbi könyvelő 2014-2015-ben lett könyvvizsgálója a hálózatot alkotó szövetkezeteknek, a pesti könyvvizsgáló csak 2015 végétől kérték fel az ilyen típusú szövetkezetek alapításkori könyvvizsgálójának, amikor is a budaörsi könyvelő már kiszállófélben volt a szociális szövetkezet alapításoknál történő közreműködésből. Nagyon fontos azonban, hogy az újabb szövetkezeteiben is feltűntek azok az egri, miskolci, győri, érdi és kerepesi strómanok, akik a másik könyvvizsgáló által felügyelt szövetkezetekben is sűrűn előfordultak. 2014 előtt  (a 2013-as nagy szövetkezet alapítási hullámban) pedig a pesti könyvvizsgálót kérték fel sűrűn – mindez a fentiekkel együtt összehangoltságra, esetleg azonos szervezői körre utal. A pesti könyvvizsgáló részvételével (felkérésével) alapított szövetkezetekkel kapcsolatban fontos még megemlíteni, hogy ezek a – 2013-ban alapított – szociális szövetkezetek nagyon szépen szerepeltek a II. fejezetben leírt egyik TÁMOP-os pályázaton (ahol fejenként 50 milliót lehetett igényelni), s ahogyan ezt a korábbi korrupcióinfó táblázatában is bemutattuk, 4 szövetkezettel összesen 160 millió forintot nyertek el.

És van még egy könyvelőnk – szintén budapesti illetőségű –, aki kifejezetten 2013-ban volt aktív szociális szövetkezeti fronton: eddig 35 olyan szövetkezetről tudunk, ahol az ő cége volt a könyvvizsgáló. Azért a múlt idő, mert ezen szövetkezetek nagy részét már vagy kényszertörölték, vagy végelszámolták. Ezen társulatok szinte mindegyike valamely Szabolcs megyei településre lett bejegyezve (de, hogy miért pont egy hűvösvölgyi könyvelőiroda által, az rejtély). A szövetkezetek fő tevékenységeként leginkább sertéstenyésztést vagy gabona, olajos mag termesztést jelentettek be. A nulla árbevétel ezeknél a szövetkezeteknél is jellemző. Nem zárható ki, hogy ennek a könyvelőnek is vannak kapcsolódási pontjai a másik kettővel. Erre egyelőre csak egy halvány adat utal, azonban az esetleges kapcsolódások feltárása folyamatban van.

Na és ennek a fejezetnek a végére még néhány statisztikai adat ahhoz, hogy milyen elképesztő szélhámosságot engedett kiterjedni a magyar kormány:
Megnéztük azt, hogy 2013. áprilisától 2016. végéig hogyan alakult néhány – a témánk szempontjából nagyon fontos – tevékenységi köri mutató az ekkor bejegyzett szövetkezetek vonatkozásában.

  • Zöldterület-kezelés 1064 cégnél volt bejelentve
  • Üzletviteli tanácsadás 984 cégnél (!!!)
  • Munkaerőkölcsönzés 869 cégnél (!!!)
  • Épület-takarítás 801 cégnél
  • Emberi erőforrás-ellátás 763 cégnél
  • Zöldség, dinnye termesztés 714 cégnél.

Úgy gondolom, hogy tisztességes működési környezetben nagyon nem így kellene kinézni az élbolynak.
S jegyezzük meg, hogy az üzletviteli tanácsadás az utóbbi években az uniós pénzlenyúlási technikák szinonimájává vált, a munkaerőkölcsönzés és az épület-takarítás pedig a legfrekventáltabb járulékcsalási területek között van már nagyon régóta, elég csak rákeresni az interneten.
Hálózat II.
Ezt nevezhetjük “spontán hálózatnak”. 2013. áprilisában vagyunk, nem sokkal korábban értesültek a keselyűk arról, hogy nemsokára két olyan pályázat (TÁMOP-2.4.3.D.2-13/1 és TÁMOP-2.4.3.D.1-13/1 is kiírásra kerül szociális szövetkezetek részére, amelyeken összességében hozzávetőleg 10 milliárd forintot fognak kiosztani. Áprilisban 233 szövetkezetet alapítottak élelmes emberek, valamivel többet, mint a megelőző két évben összesen. 2013 év végére ez a szám (áprilistól számítva) 1234-re kúszott.

Na most ugye normális esetben itt be kellett volna lépnie a NAV részéről egy átfogó kockázatelemzésnek. De teljesen nyilvánvaló, hogy semmi ilyesmi nem történt. Persze, hogy nem, hiszen akkor hogyan tudott volna 191+150 szociális szövetkezet hozzájutni a fenti két uniós forráshoz, amelyből az első pénzeső 2013. decemberében-, majd a következő 2014 márciusában hullott, de maradt még belőle egy “picike” 2015-re is. Ezeknek a pénzeknek a túlnyomó részét azok a szövetkezetek vehették fel hátrányos helyzetű térségek munkalehetőségeinek a megteremtéséhez, amelyek egészen véletlenül 2013-ban alakultak. Boldog-boldogtalan alapítgatta tehát a szövetkezeteket a jövőbeni uniós támogatás reményében. Én nem állítom azt, hogy mindegyiket csalárd célzattal, de nagyon sokat igen, hiszen jól látható, hogy közülük elég sok életképtelennek bizonyult az akár 50 milliós (!) támogatás ellenére is (minimális árbevétel vagy annyi sem, kényszertörölt vagy felszámolt társaságok). Hiszen tudjuk: “Egy fillér sem maradhat az uniós kasszában.”

Azt már egy novemberi korrupcióinfón is elmondtuk, hogy a nagy masszán (vagy hálózaton) belül sok kis csapat alakult a pénzek lenyúlására, felettébb érdekes vállalásokkal és összefonódásokkal. Ezt akkor egy táblázatban is bemutattuk. Természetesen Simonka környezete nem lenne az aki, ha ezekből a pályázatokból kimaradt volna, sőt már itt megkezdődött a “hídépítés a munka világába”. A múltkori korrupcióinfón ezekről ezt írtuk:

1. A tárgyalt TÁMOP-os pályázat keretei között Simonka környezetének három Pusztaottlakához kötődő szövetkezete (Dél-Békési Humánszolgáltató, Dél-Békési Turisztikai Szolgáltató, Dolgozni Akarók) sem bírt veszíteni. Noha Simonka nem vezetője vagy FB-tagja egyik szövetkezetnek sem, azokhoz ezer szállal kötődik: elsősorban a Paprikakert-TÉSZ tagjain, más üzlettársain és pusztaottlakai szomszédain keresztül. A Dolgozni Akarók szövetkezet szintén az akkori friss pályázati kiíráshoz időzítetten, 2013 júliusában alakult meg, a másik két szövetkezetet pedig még 2010-ben alapították (egyébként ugyanazon a napon). Mint tudjuk, ennek az évnek a tavaszán lett országgyűlési képviselő Simonka György. A pályázatokban turizmusfejlesztést, logisztikai, üzleti és marketing szolgáltatásokat, call-centert, valamint “szociális és kereskedelmi piackutatást”vállaltak a térség termelői számára, “a papír mindent elbír”, és a “hülyeség (na meg a gátlástalanság) nem akadály” alapon. Ilyen korrupt államigazgatási környezetben ezt persze következmények nélkül megtehetik.

2. A pimaszság nem ismer határokat. A szintén 2013-ban alakult Jobb Élet Szociális Szövetkezetugyanis 40,5 millió forintot nyert el a környezetszennyezés csökkentésére hulladékgyűjtés keretein belül Várpalota környékén, roma munkavállalók alkalmazásának az ígéretével. Önmagában az ilyen kezdeményezés dicséretes is lenne, ha nem tudnánk azt, hogy ennek a szövetkezetnek a vezetője az a Babai János, aki a 2014-ben alapított nagyon rossz hírű “Híd a munka világába” Foglalkoztatási Szövetkezet vezetője is egyben. (TÁMOP-2.4.3.D.3-13/1 Szociális gazdaság fejlesztése – Foglalkoztatási szövetkezet létrehozásának támogatása. A 2,5 milliárdos pályázat nyertese az Országos Roma Önkormányzat volt.) A Jobb Élet tényleges tevékenységével, ill. a közpénzek kezelésével kapcsolatban az sem nyugat meg bennünket túlzottan, hogy 158 féle tevékenységet jelentettek be a szövetkezetnél, de az is érdekes, hogy ehhez képest mindössze 360.000,-Ft értékesítési árbevételt hoztak össze 3 év alatt.

A 2013-as szociális szövetkezet alapításoknál tehát a hálózatképző erő maga a magyar kormány volt, azzal, hogy kiengedte a szellemet a palackból az uniós pályázatok kellően át nem gondolt kiírásával, s ami nagyon lényeges: a folyamatba épített ellenőrzés és a NAV-ellenőrzés (feltehetően szándékos) elmulasztásával. Az röhejes, hogy a NAV minden bizonnyal csak azután kezdett mozgolódni, cégeket törölni miután a pénzeknek már bottal lehetett ütni a nyomát. Viszont így lehetett lenyomni a TÁMOP-ot.