BEZÁRÁS
ÜGYEK

Pénzeső az egyetemen!

MENÜ

Pénzeső az egyetemen!

Az egyetemgyilkosságok és a civilek csillagozása azért is jó a kormánynak, mert hetekre eltereli a figyelmet az országban folyó  gigantikus lopássorozatról. Szinte alig volt visszhangja a 24.hu Nemzeti Közszolgálati Egyetem projektjét érintő uniós vizsgálatról szóló cikkének. Pedig a cikk rendkívül fontos.

Az EU ellenőrei rendkívül súlyos megállapítást tettek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folyó visszaélések gyanújáról, melyeket a FUTÓ PROJEKT ellenőrzése során állapítottak meg az EU szakértői. Az újság által idézett jelentés rendkívül jelentős túlárazásokról és gyakran teljesen indokolatlan beszerzésekről beszél egy 17,5 milliárdos projektnél.

A súlyos túlárazás és az indokolatlan költés a korrupció és a lopás egyételmű szinonímája.

Az eset különös jelentőségét az adja, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora prof. Patyi András, aki úgy tűnik, a Nemzeti Választási Bizottság élén mindent megtesz, hogy a kormány számára kellemetlen népszavazásokat lehetetlenítsen el.

A korrupcióinfón a hivatkozott projektre, illetve az egyetemen párhuzamosan illetve korábban futó projekteket vizsgáljuk meg és ezek alapján elképzelhetetlennek tartjuk, hogy egy kicsit is normálisan működő országban Patyi rektor tovább vezethetné a választási bizottságot vagy rektor maradhatna az intézmény élén.

Közérdekű adatkéréssel fordultunk az egyetemhez a megvalósíthatósági tanulmányért és az eddig megkötöttt szerződésekért de addig is súlyos megállapítások tehetők. Nagyon leegyszerűsítve: komoly a gyanúja annak, hogy ugyanazért a dologért többször vesz fel pénzt az egyetem, hogy jelentősen túlárazva, vagy felesleges dolgokat vásárol a pénzen. 5 pontba szedtem az aggályokat, a részleteket lejjebb pontonként kifejtem.

1) A cikkben hivatkozott jelentésről nekünk is vannak konkrét információink. Önmagában az Eu vizsgáló biztosok megállapításai is elképesztőek ( 800 millió a 17 mrdos projekt előkészítésére, 3 mrd személyi költségekre, ha mind a 740 dolgozó részt vesz a projektben, a bérükkel számolva 10 hónapig semmi mással nem foglalkoztak volna, csak ezzel. Terembérleti díjakra  1,6 mrd-ot -pedig van bőven állami intézményekben alkalmas hely-, cateringre 400 miliót terveztek eltapsolni)

2)  A vizsgált projekt (KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15 – A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése) csak az egyik hatalmas projekt. A 17 milliárd mellett párhuzamosan fut egy 11 milliárdos projekt  KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15 – A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés. A két projekt között rengeteg a tartalmi átfedés, kifejezett a gyanú, hogy kétszer fizet az EU ugyanazért. Ha így van, az pedig maga a lopás. A “projektekelemek” egy nagyon nagy része pedig olyan tevékenység, amelyik megegyezik az egyetem alaptevékenységével.

3) A többszöri fizetés annál is valószínűbb, mivel a 2007-2015 ciklusban több olyan ÁROP-os projekt is futott, amely jelentős átfedést mutat a mostaniakkal, gyakorlatilag még egyszer lenyúlhatják ugyanarra a pénzt. 

Itt találhatóak az eredménybeszámolók is az ÁROP-os programokról

4) A korábbi ÁROP programok vizsgálatából látható adatokból is az a következtetés vonható le, hogy már ott is rengeteg pénz folyhatott ki kamu megbízásokra részben kamu cégeknek és -egyáltalán nem kis részben- az egyetem dolgozóinak.

5) Azokból is nagyon sok juthatott az oktatóknak és egyáltalán nem biztos, hogy valódi munkavégzés mellett. Maga Patyi egy körlevélben arra hivatkozik, hogy a projektek azért jók, mert plusz fizetést tud adni a dolgozóknak. ( Patyi urat és a professzorokat  azonban emlékeztetnénk, hogy az EU pénzek nem fognak örökké tartani, illetve az EU támogatásokból nem finanszírozható az, amiért már egyszer fizetett az állam: a munkájukért)
Részletesebben:

1) A 17 milliárdos, elkaszált projektről részletesen ír a 24.hu cikke 

Tehát a projekt leírása itt tölthető le:

A KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15 keretében egyetlenegy közbeszerzést találtam a Közszolgálati Egyetemnél, amit a T-Systems Mo. Zrt. nyert meg (a Tigra Kft. volt a másik induló). A közbeszerzés értéke 4.515.246.109,-Ft, mely két tételből áll: informatikai, ill. infokommunikációs eszközök szállítása 4.371.939.023,-Ft-ért és fizikai behatolás- és tűzbiztos infrastruktúra kiépítése 143.307.087,-Ft-ért. Mindkét részterület becsült és végleges értéke forintra megegyezik!!!! Ez csak akkor valósulhatott meg, ha Patyiék előre megegyeztek a nyertessel az árban, a közbeszerzés pedig alibi eljárás volt. Ennek a közbeszerzésnek a dátuma (a szerződésé) 2016.10.11., tehát nagyon friss, valószínűleg még folyamatban lehet. Persze az uniós revizorok már ennek a papírjait is láthatták 2016 végén.
A 24.hu-nak azt mondták az NKE vezetői, hogy a projektet a megyei és fővárosi kormányhivatalokkal együtt valósították meg. Nem találtam azonban eddig semmi nyomát annak, hogy a kormányhivatalok közbeszerzést írtak volna ki a projekttel kapcsolatban. Ez még akkor is nagyon durva, ha tudjuk, hogy az NKE maga valósította meg (???) a program keretében felvállalt képzéseket, ugyanis a cikk alapján még sokféle közbeszerzést kellett volna kiírniuk. Hol a pénz és hol vannak a közbeszerzések?

2)  Átfedések a két “futó” Köfop program és az Egyetem alapfeladatai között

KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15 – A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése itt:
Tartalom, feladat:
– Személyre szabott (egyéni fejlesztési igényeken alapuló), kompetencia-fejlesztés.
– Hatékonyabb tanulását segítő – modern oktatás-technológiai és képzésmenedzsment rendszerre épülő – tanulási környezet létrehozása.
– Kompetencia-alapú közszolgálati életpálya-programot támogató szolgáltatások.
Kimenetek (ezeket én szedtem pontokba):
a) Egyéni fejlesztési igényeit szolgáló képzéstervezési rendszer kerül kialakításra.
b) Közszolgálati képzési kínálat új programokkal bővül.
c) Megtörténik az egyes programok fejlesztési cél szerinti újrastrukturálása, illesztése a személyügyi igazgatás által definiált mindenkori kompetencia nomenklatúrához.
d) Lehetővé teszi a munkáltatók és a tisztviselők számára (!) az elektronikus képzéstervezés során a fejlesztési célokat legjobban szolgáló képzések kiválasztását. e) A képzések mind elméleti, mind gyakorlati elemeket tartalmazzanak.
f) A képzésfejlesztés a közszolgálat-specifikus ismeretek mellett a személyes készségekre, idegen nyelvismeretre és vezetői kompetenciákra is kiterjed.
g) Az oktatók tanulási-tanítási gyakorlatainak fejlesztése, hogy fenntarthatóan (!) és hatékonyan működhessenek a folyamatos, online tanulást előtérbe helyező rendszerfejlesztések.
h) Oktatók felkészítése.
i) Képzések megvalósítása.
j) Képzés-fejlesztési menedzsment rendszer kialakítása (mentor-szakfelelős – operatív menedzser) (!)
k) Integrált képzési portál rendszer
l) Elektronikus tananyag-fejlesztési eszközök kerülnek kialakításra.
m) Online továbbképzések igénybevételét biztosító tanulópontok, továbbá megvalósul a „virtuális osztályterem” képzési környezet
n) Országos közszolgálati továbbképzési szakértői-oktatói hálózat kiépítése.
o) Oktatók tevékenységét, értékelését nyomon követő nyilvántartási és információs rendszer.
p) Valamennyi megyeszékhelyen képzésszervezési kapacitások.
q) E-learning gyártás (!), módszertanok, oktatási szimulációk kerülnek kifejlesztésre.
r) Szakirányú továbbképzési programok kerülnek fejlesztésre.
s) E-kompetenciamérés (!) az objektív önértékeléshez. (!)
t) Olyan posztgraduális képzés kialakítása (!), amely magasabb szintre emeli a jelenlegi közigazgatási szakvizsga tudás– és kompetenciaszintjét.

KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15 – A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés, NKE innen
A fejlesztés megvalósítását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosítja, telephelyein, bérelt ingatlanain, oktatási helyiségeiben.
Tartalom, feladat:
1) A tudásmegosztó funkció NKE általi működtetésének fenntartható (!) kialakítása.
2) Hálózati rendszer kiépítése (államigazgatási szervekkel, felsőoktatási intézményekkel) kutatói és kutatási hálózat, tudáshálózat létrehozása.
3) Kutatási eredmények összefoglalása, elérhetővé tétele.

A második programleírásból mindössze ennyi konkrét feladatot lehet kiszedeni, ami édeskevésnek tűnik ahhoz képest, hogy 11,5 milliárdos a program. Ráadásul ezek a feladatok alapból benne vannak az NKE tevékenységi körében, tehát erre külön uniós programot alapozni, eléggé meglepő. Ide tartozik az is, hogy az NKE-nek van egy olyan belső szervezeti egysége, hogy Államkutatási és Fejlesztési Intézet, melynek feladatai a következők: 
Kutatás-fejlesztési tevékenység szervezése és koordinálása. A KÖFOP egyes projektjeiben folyó szakmai tevékenység tervezése és megalapozása, továbbá a megvalósítás és a végrehajtás szakmai menedzsment feladatainak ellátása.Koordinált intézményi közszolgálati tudáskoncentráció és tudáshálózat fejlesztése mellett az egyetemen folyó képzések, és az azokhoz tartozó tananyagok fejlesztése. Kutatási eredmények közzététele.
A kiemelt program további részeiben a jó kormányzással és a bürokráciacsökkentéssel összefüggő szokásos lózungok vannak, s van egy olyan programelem (?), hogy “Bürokráciacsökkentés hatásfaktora”. Ehhez tartoznak a következők is: online elektronikus tartalmak, szolgáltatások körének bővítése és továbbfejlesztése (e-learning tananyagok, virtuális országos tudásmegosztó funkció, digitális tanulási környezet kialakítása stb.). Mindez teljesen egybevág a KÖFOP-2.1.1 lényegi elemeivel, tehát nagyon úgy tűnik, hogy a kétféle projektet tartalmilag nem sikerült egymástól elhatárolni.

Nagyon nehéz lesz ezt a 11,5 milliárdot hiteles dolgokkal lefedni, amit az is mutat, hogy az egyetlen, KÖFOP-2.1.2-ben kiírt közbeszerzésben (amit ugye 8-9 hónapja nem sikerült elbírálni) a KÖFOP-2.1.1-ben kiírt feladatokra (“Kimenetek” g), h) és o) pontjai) keresnek vállalkozót, úgymint az NKE 800 oktatójának, kutatójának, dolgozójának a kompetenciamérése, valamint számukra egyéni fejlesztési tervek készítése, fejlődés visszamérése.
Innen
Továbbá az összes, a KÖFOP-2.1.1-ben leírt feladatkör átfedésben van az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának, valamint Fejlesztési Intézetének a feladatkörével. S ezt Patyiék nem is titkolják, ugyanis egy 2016.07.16-án kelt, az “egyetemi polgároknak” szóló levél alapján:
“A projektek elsősorban felelősséget jelentenek mindannyiunk számára abban, hogy munkakörünk részeként fejlesztési feladatot vagy többletfeladatot vállaljunk. A kutatási és oktatói többletfeladatok további lehetőséget jelentenek arra, hogy egyszerre váljon intenzívebbé az egyetemfejlesztés, ugyanakkor mindannyiunk anyagi megbecsülése is magasabb szintre lépjen.”
Hát, ha ezt az unió finanszírozza … Mégpedig akkora összegből, amiből szerény számításaim szerint az NKE dolgozóinak a többéves bérkerete is kitelne. Na persze nyilvánvalóan lesznek majd külsős üzletviteli tanácsadások, rendezvényszervezések, informatikai fejlesztések konferenciák, tanulmányok (ez utóbbi kettőre az NKE már sablonokat is készített), amelyekkel majd jól ki lehet osztogatni a pénzt ennek-annak. S ez így is történt az eddigi egyetlen eredményes közbeszerzési pályázat esetében is, amit a T-Systems Mo. Kft. nyert el, 4,5 milliárd forintért.

A két programra 29 milliárd forint megy, ez gyakorlatilag megegyezik a Ludovika építésének 31 milliárdos költségével. Ezt az EU nem finanszírozta, az első fázist KÖZBESZERZÉS NÉLKÜL csináltatta Patyi. Felmerülhet, hogy most uniós pénzből finanszírozzák az egyetem működését ezel pótolva az építkezések költségét.

3) Ami azonban talán a legfontosabb az észrevételek között, hogy kifogás érte a program e-learning fejlesztéseit, a virtuális oktatási eszközök fejlesztését és a fentiekben már hivatkozott hálózat- és szerver fejlesztéseket olyan szempontból, hogy azok nagy része a korábbi ÁROP-os programok keretében már megvalósult, s éppen ez az egyik oka annak, hogy eltúlzottnak tartják a 17,5 milliárdos program költségvetését.

2010 tavaszán vette kezdetét a magyar közigazgatás újjászervezése. A 2011. évi Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programban, és a Digitális Megújulás Cselekvési Tervben is kiemelt hangsúlyt kapott az infokommunikációs technológiák közigazgatási használata. Az NKE-n a fenti célkitűzéssel összhangban indult el az ÁROP-2.2.19-2013-2013-0001 számú EU-fi nanszírozású projekt, „Az elektronikus képzési és távoktatási anyagok készítése” címmel. (…)Az e-learning tananyagok és képzési programok kifejlesztésének célja nem volt más, mint – a korszerű technológiák felhasználásával – a korábbi képzési rendszer és tanulási metodika átalakítása egy rugalmas, élethosszig tartó tanulási tevékenységgé. Az egyetemen 2013-ban létrejött az E-tanulás Módszertani Központot (EMK). Az EMK – kiegészülve egy e-learning laborral – egyszerre lát el módszertani, minőségirányítási, kutatás-fejlesztési és gyártási feladatokat. Kiszolgálja a közszolgálat e-learning fejlesztési igényeit, biztosítja a létrejött tananyagok fenntarthatóságát, infrastrukturális és szakértői hátteret biztosít a közszolgálatban dolgozók e-learning módszereket igénylő továbbképzéseihez.
A projekt eredményeként létrejött E-tanulás Módszertani Központ (!) hosszú távon képes lesz kiszolgálni a közszolgálat e-learning fejlesztési igényeit (!), biztosítja a létrejött e-tananyagok fenntarthatóságát, infrastrukturális és szakértői hátteret biztosít azok minőségbiztosításához. Az NKE képzési kínálatában az országban egyedülálló e-learning szolgáltatás valósulhatott meg, amely éves szinten közel 150 ezer egyedi képzés megvalósítását teszi lehetővé, egy dinamikusan frissíthető, moduláris felépítésű tananyagbázis alapulvételével. A projekt során, amelyből öt jelenléti oktatással ötvözött blended tréning, kettőhöz szimulációs oktatási környezet is készült. Ehhez kapcsolódóan tízezer fő képzése is lezajlott a projekt keretében, így valamennyi indikátor teljesült.

Mindezek miatt utánanéztem az EB által is hivatkozott programoknak, melyek a következők:

ÁROP-2.2.19-2013 Elektronikus képzési és távoktatási anyagok készítése, NKE (lásd fentebb)
2013.07.05., 2013-01-01. – 2014-07-31., 700.000.000,-Ft, Szerződött összeg: 560.000.000,-Ft  Kifizetve: 559.868.863,-
A projekt célja a közszolgálati továbbképzés egységes e-learning rendszerének megalapozása, meghatározott igények mentén történő tananyagfejlesztéssel (35 e-learning tananyag, ebből 5 db blended learning és 2 db szimulációs tananyag), folyamatos módszertani támogatással és képzések lebonyolításával (10 000 fő képzése). Ezen cél megvalósítása érdekében E-tanulási Módszertani Központ kerül kialakításra, amely hosszú távon hivatott kiszolgálni a közszolgálati dolgozók távoktatási képzési igényeit.
Hát ez nagy gáz, mert a két KÖFOP-os programnak is nagyjából ez a lelke. (!!!)

ÁROP-2.2.21-2013 Tudásalapú közszolgálati előmenetel, NKE
2013.08.07., 980 000 000 .- HUF, 2013.03.20. – 2014.06.30., Kifizetve: 988.038.604,-
A közszolgálat közös (közigazgatási, rendészeti, honvédelmi és nemzetbiztonsági) tudástartalmának fejlesztése és beépítése a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület alap – és mesterképzéseibe (!), továbbá a közszolgálati átképzést és az integrált továbbképzést lehetővé tevő képzés- és módszertani fejlesztés és minősítési rendszer működtetése kialakítása, a közszolgálati karrierpálya megvalósításához kapcsolódó egyetemi fejlesztések.

ÁROP-2.2.22-2013 Képzés a konvergencia régiókban lévő önkormányzatoknak, NKE
2013.09.27., 710 000 000 .- HUF, 2013-01-01. – 2015-05-31., Kifizetve: 709.873.235,-
A projekt célja annak elősegítése, hogy az önkormányzati köztisztviselők gyorsan és eredményesen tudjanak alkalmazkodni a változó jogszabályi, gazdasági, társadalmi környezethez, elvárásokhoz. Tevékenységek: I. E-learning képzés és konzultációk az új önkormányzati szabályozás megismertetésére; II. Módszertani fejlesztés és megvalósítás a helyi stratégiaalkotás és közös végrehajtási gyakorlat folyamatainak kialakítására; III. Szakirányú továbbképzés az önkormányzatok szakértői állománya részére.
A 2.2.22-t úgy tudom nem említették az EB revizorai, azonban itt is vannak párhuzamok az új programokkal, hiszen azok az önkormányzati szakterületekre is kiterjednek.

ÁROP-2.2.23-2013 Közigazgatási szervek munkatársainak kompetencia fejlesztése, Belügyminisztérium
2013.10.02., 944 280 341 .- HUF,  2013-09-01. – 2015-09-30., Kifizetve: 893.233.620,-
A projekt a közigazgatási személyzeti rendszerben a szervezetrendszert és az eljárásokat működtető személyi állomány fejlesztését célozza meg. Ennek keretében kidolgozásra kerülnek olyan programok, amely elősegítik a központi-, autonóm államigazgatási szerveknél, kormányhivataloknál dolgozó szakemberek készségfejlesztését. Ezek a készségek szükségesek ahhoz, hogy a közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők mindennapi munkája hatékonyabb legyen, és hogy képessé váljanak, az egész életen át tart…
Itt is megjelenik már a kompetenciafejlesztés és az egész életen át tartó tanulás, képzés feltételeinek a megteremtése, amelyek a KÖFOP-os programoknál is alapelemek.

A négy programra összesen elment 3,2 milliárd forint. Arról nem is beszélve, hogy az ÁROP-2.2.20-ban az újonnan kialakított kormányablakok ügyintézőinek a képzésére, tananyagokra és oktatók felkészítésére is elköltöttek 1,93 milliárd forintot. Ez azért fontos, mert az új programban már biztos, hogy nem kellett számolni annak a 6500 embernek a képzésével. Szóval ebben az a “leleményes”, hogy pártunk és kormányunk úgy akar nagyjából tízszer annyit elkölteni képzésekre, oktatók fizetésére és infrastruktúra fejlesztésre, hogy ennek az egésznek az alapjait már 2013-2015. között az előző uniós ciklus terhére lerakták. Az rendben van, hogy tovább kívánják fejleszteni a rendszert, tanuló pontokat és megyei képzési központokat akarnak kialakítani, de nehéz magyarázni, hogy az (vagyis a továbbfejlesztés) tízszer annyiba kerüljön, mint a korábbi projekt, hiszen az egész egyáltalán nem nulláról indul. Nem beszélve arról, hogy sok olyan feladat, amit itt most a programok részévé tettek (csak rá kell nézni az elején felsoroltakra), azok az NKE oktatóinak, kutatóinak vagy egyéb dolgozóinak nyilvánvalóan a munkaköri leírásában is szerepelnek (ezt Patyi is elismerte, lásd fentebb), hiszen – amint azt már említettem – az NKE alap tevékenységi körébe tartoznak.

S most lássuk az összes közbeszerzést a korábbi ÁROP-os programokhoz kapcsolódóan:
Az L&D Solutions Kft., 23.980.000,-Ft-ért szállított viselkedésstílus felismerését támogató, képességfejlesztő, web alapú oktatóprogramot.
A T-Systems Magyarország Zrt., 19.248.000,-Ft -ért fejlesztett digitális könyvtárat az OLIB nevű szoftver kiegészítésével.
A Szinergia Projekt-, Működés- és Változásmenedzsment Kft., 18.850.000,-Ft-ért IT készségfejlesztést célzó interaktív tréninget fejlesztett egy pilot program keretében. Itt azért belefért egy kis kommunikációs tréning, egy kis konfliktuskezelés és arra is oktatták a köztisztviselőket, hogyan keressenek meg valamit az interneten.
Az IQ ConsultinG Szervezet Fejlesztő és Tanácsadó Kft., 23.890.000,-Ft-ért interaktív szimulációs e-learning oktatóprogram fejlesztett ki, melynek keretein belül élőszereplős szituációs videókat is készített (A KÖFOP-2.1.1 feladatleírásának q) pontja is pont ugyanilyen tartalom.)
Az Innopod Solutions Szervezetfejlesztő, Vezetőképző és Tanácsadó Kft., 21.155.000,-Ft-ért kvantitatív és kvalitatív adatfelvételek lefolytatását végezte el az elektronikus továbbképzési programok igényfelméréséhez. Ennek keretein belül mélyinterjúkat készítettek nem túl nagy létszámban oktatókkal és tanulókkal, s többek között (na ilyen sem volt még) etnográfiai megfigyeléseket végeztek, valamint vizsgálgatták a tanulás jövőképét.
Az AR Tudásmenedzsment Szolgáltató Kft., 17.420.000,-Ft összegben angol szaknyelvi, kevert tanulási módszerű tananyag fejlesztést, azt követően oktatások megtartását vállalta (KÖFOP-2.1.1 f) pont)
Az Expanzió Kft., 9.400.320,-Ft-ért tanácsadási szolgáltatás biztosított folyamatmenedzsment tevékenység támogatására. (Na ez tök kamunak tűnik, egyrészt a feladatleírás alapján, másrészt mert ezt eleve az NKE dolgozói végezték, azonban “a feladat speciális tudáselemei miatt tanácsadó bevonása is szükséges”.)
A RÁvezető Projekt Kft., 17.158.000,-Ft-ért projektmenedzsment feladatokat látott el és a projektmenedzsment működését fejlesztette (?)
A Virtual Planet Hungary Kft., 39.874.500,-Ft-ért 10 db közszolgálati szimulációs tananyag 3D virtuális oktatási környezetben való kifejlesztését vállalta és az ezt támogató szoftvereszköz licencet adta. (Na ez is KÖFOP-os téma.)
A WSH Számítástechnikai, Oktató és Szolgáltató Kft., 23.997.452,-Ft-ért hardver eszközöket és kiegészítőket szállított.
Szünetmentes tápegység, 2db, ÁROP 2.2.21; Adatbázis szerver, 2 db, ÁROP 2.2.19; Frontend szerver, 8 db, ÁROP 2.2.19; Rack szekrény, 1 db, ÁROP 2.2.19
Az eszközök egységesen kell, hogy biztosítsák a Továbbképzési és Vizsga Portál (TVP) működését – mely „a köztisztviselők regisztrációját, képzésre jelentkeztetését, e-learning képzését, valamint az automatikus értékelésű elektronikus vizsgáztatás funkciókat”látja el.
Összeszerelése és beüzemelése: szerverek, aktív hálózati eszközök fizikai elhelyezése, rack-be szerelése, kábelezés.
Ez a közbeszerzés kísértetiesen hasonlít a KÖFOP-2.1.1 közbeszerzésére, egy különbséggel: ez 24 millióba, a másik pedig (ez a része) 4,3 milliárdba kerül. Gyanús, hogy a két rendszer ugyanazt a funkciót látja el, bár a hálózat pontos méreteit nem tudjuk (bár úgy tűnik, hogy a korábbi is lefedhette a közigazgatás egészét). Ha az EB ellenőrei erre mondták azt, hogy a meglévő alkalmazás nem kíván olyan méretű fejlesztést, amit a KÖFOP-ban elszámoltak, akkor Lázár és Patyi is elég nagy bajban lehet.

A közbeszerzések összértéke (2 autó bérlését nem számítva) 215 millió forint. Kérdés, hogy mi van a négy projekt további 3 milliárd forintjával, vagy ha leszámítjuk a BM 900 millióját, akkor 2,3 milliárddal? Ha ezt mind oktatóknak, kutatóknak fizették ki képzésfejlesztésre, mi  maradhatott még hátra 29 milliárdért, ha egyébként az online oktatási rendszer is tökéletesen működik?

4) A vérlázítóan semmitmondó “Nemzeti Korrupcióellenes Program” hivatkozik a 680 millió uniós forrásból fizetett ÁROP-1.1.21 projektre ,. A program célja “szervezeti és a közigazgatás egészére kiterjedő integritás irányítási rendszer megteremtése, a közérdeket sértő cselekedetek bejelentésére alkalmas bejelentést fogadó rendszer kiépítése, javaslatok megfogalmazása a közszolgálati etikai kódexhez, tájékoztatás és információ biztosítása, kampányok szervezése a társadalmi partnerek bevonásával az üzleti- és a közszféra, illetve az állampolgárok részére a korrupcióról és a korrupció megelőzésre vonatkozó, célcsoportonként differenciált képzések szervezése ” itt.
– Túl azon, hogy az LMP nem észlelt semmiféle korrupció ellenes kampányokat, az interneten fellelhető adatok azt sugallják, hogy Magyarországon a korrupció ellenes stratégiából is lehet lopni az NKE-n, Patyi vezetésével.
Pl. “PR-filmek elkészítésére, beszédek írására és kríziskommunikációra” úgy kapott egy kft. megbízást, hogy “véletlenül” 24,9 millió forintra becsülték eredetileg ennek értékét és “véletlenül” forintra ennyiért jött a “legjobb” ajánlat egy olyan kft-től, akinek korábbi egész éves forgalma nem érte el ennek a megbízásnak az értékét- érthetetlen, hogy miért ő volt a három meghívott egyike.
Ja, és a “kríziskommunikáló” Forte Communications cég egyik tulajdonosa Dén. Nagy Ildikó, szintén NKE alkalmazott !!!!!!
– Az atlatszo.hu adatkikéréseiből az látszik, hogy a program leginkább a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez illetve a Belügyminisztériumhoz közel álló személyek “kifizetésére” szolgálhatott, 1,3  millió forintot költöttek pl. egy “integritás tanácsadó továbbképzésre” jelentkezők felvételiztetéséért, vagy pl további egy milliót egy kérdőívet kiértékelő programért  (9. oldal Ördög Judit és Retek Krisztián  1300000 ft!)
A másik adatból látszik, hogy egy sor professzor kapott 1-1,5 milliót a korrupcióellenes harc jegyében. Ez csak azért fájó, mert a programnak igazán rendkívül kevés valódi haszna látszik.

5) A programból tehát a külsős cégeken kívül a z egyetem dolgozói is jól élnek, a baj csak az, hogy az eredeti munkájukért kapnak átmenetileg plusz pénzt – ez pedig bizony kétszer fizetés ugyanazért.
S ezt Patyiék nem is titkolják, ugyanis egy 2016.07.16-án kelt, az “egyetemi polgároknak” szóló levél alapján  http://kofop.uni-nke.hu/kofop-roviden:
“A projektek elsősorban felelősséget jelentenek mindannyiunk számára abban, hogy munkakörünk részeként fejlesztési feladatot vagy többletfeladatot vállaljunk. A kutatási és oktatói többletfeladatok további lehetőséget jelentenek arra, hogy egyszerre váljon intenzívebbé az egyetemfejlesztés, ugyanakkor mindannyiunk anyagi megbecsülése is magasabb szintre lépjen.”
DE: ez csak addig fog tartani, amíg az EU-s pénzek tartanak :)))