BEZÁRÁS
ÜGYEK

Az NKE hülyének nézi az EU-t

MENÜ

Az NKE hülyének nézi az EU-t

Zavarbaejtő hírek érkeztek mostanában Orbán kedvenc egyeteméről, ismét horribilis pénzeket kaptak

Felmerülhet, hogy az új támogatással már az uniós támogatások esetleges visszavágását akarják kompenzálni. Néhány hónapja egy EU vizsgálat által felvetett kérdések nyomán elkezdtük feltárni az egyetem extrém pénzherdálásait, 30 milliárd (!!) forintot kaptak ugyanis a “jó állam kifejlesztésére”:

Akkor az egyetem 2 millió forintot akart kérni a 30 milliárdos projektek szerződéseinek adataiért, de -talán a botrány hatására – végül arra hajlandóak voltak, hogy a szerződések adatait legalábbis egy részüket– átadják. Ezekből – és a korábbi projektek adataiból – a szerződésekből szúrópróbaszerűen válogattunk és legtöbbször hihetetlen dolgokat találtunk. Sajnos a mostani korrupcióinfón rengeteg durva adatot kell bemutatnunk, a legfeltűnőbbeket kiemeléssel jelölöm. Az összes CD-n átadott szerződést elkezdük táblázatba foglalni, körülbelü ötvennél tartunk.
Az mindenesetre már most is látszik, hogy Patyi (ígérete ellenére) miért nem mert ellenem feljelentést tenni. Például azért, mert amit a KÖFOP-ban művelnek, azt akár nevezhetnénk így is:

Közszolgálati kabaré (vagy tragédia) az egyetemen 29 milliárdból.

Alibi megbízások fizetés-kiegészítésként, fideszes kapcsolatok (Ríz, Ádám, Mráz Ágoston Sámuel) cégeinek a megbízása, a Rávezető Projekt Kft. röhejes feladatkörei, Kutatási Tanácsok kollégiumainak uniós pénzből történő fizetése, hajszálra ugyanolyan tartalmú szerződések különféle közvéleménykutató cégekkel, az Alaptörvény preambulumáról tanulmányok, a 2015-ös migránsügy magyar vetületei, többek között. Az különösen szemtelen, hogy az előbbi kettőre is volt merszük uniós pénzeket igénybe venni. + Boros Anita h. államtitkár 10 milliós megbízása még az ÁROP-ban.

Az alábbiak alapján kimondhatjuk: a kedvenc egyetem számolatlanul költi a pénzeket, a tételek egy része “egyszerű” herdálásnak tűnik, vannak azonban olyan költések, amelyek a hűtlen kezelés és a költségvetési csalás gyanúját keltik. Csak, hogy pontosan tudjuk, hol állunk: 71 milliárd uniós és állami támogatásnál.

Az összteljesítmény így jön ki: 31,5 mrd (bontás, felújítás, építés + 29 mrd (“Jó állam kialakítása” KÖFOP-2.1.1. ás KÖFOP-2.1.2) + 11 mrd (parképítés, katasztrófavédelmi központ, kiegészítő munkák a korábbi építkezésekhez) = 71,5 mrd forint.

Mi most a “Jó állam” programmal foglalkozunk. Tavasszal először a 24.hu számolt be arról, hogy az EU vizsgálatot indított a mintegy 30 milliárd forintot (!!) elégető uniós programokkal szemben.

1) Az EU által kifogásolt egyik tételcsoport a bèrleti díjak voltak, melyeket az egyetem fizet a kormányhivataloknak. Az uniós felügyelők joggal tették meg a jelzést: EU pénz csak szükséges költségekre számolható fel és az ő véleményük szerint az államnak megvannak a termei a képzések és adminisztrációs feladatok ellátására. Tehát az állam feleslegesen fizet pl a kormányhivataloknak horribilis összegeket az EU pénzből- ez véleményünk szerint szimpla költségvetési csalás (olyan ez, mintha matek tanárt hivnék a lakásomra, hogy tartson nekem különórát, de bérleti dijat kérek tőle az óra alatt).

A KÖFOP-os szerződések adataiból itt szemezgetünk, a baranyai szerződést csatoltam is (ha valaki nem hinné el a nehezen hihető összegeket):
Baranya Megyei Kormányhivatal:
– konferenciaterem 80 fős 12.000,-Ft/óra, 160 fős: 20.000,-Ft/óra
– videokonferenciás oktatóterem 16.000,-Ft/óra
– adminisztrációs helyiség 8000,-Ft/m2/hó (max.150 m2) !!!
– egyéb termek különféle képzések céljára 2.000 – 5.000,-Ft/óra között
Békés Megyei Kormányhivatal: ugyanaz a díjszabás, mint Baranyában.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal: ugyanaz a díjszabás.
Budapest Főváros Kormányhivatala:
– speciális gyakorlati képzéshez terem (16-20 fő) 4.000,-Ft/óra
– adminisztrációs helyiség 8000,-Ft/m2/hó (83,47 m2)
Csongrád Megyei Kormányhivat: ugyanaz a díjszabás, mint Baranyában.
Fejér Megyei Kormányhivatal:
– adminisztrációs helyiség 8000,-Ft/m2/hó (60 m2)
– interaktív oktatóterem 4.000,-Ft/óra
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal: ugyanaz a díjszabás, mint Baranyában.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal: ugyanaz a díjszabás, mint Baranyában.
Heves Megyei Kormányhivatal: ugyanaz a díjszabás, mint Baranyában.
Nógrád Megyei Kormányhivatal:
– oktatóterem (jelenléti képzéshez) 2.000,-Ft/óra
– oktatóterem (e-learning képzéshez) 2.000,-Ft/óra
– oktatóterem (konzultációhoz) 2.000,-Ft/óra
– adminisztrációs helyiségek (12 m2 és 14 m2)
Pest Megyei Kormányhivatal: ugyanaz a díjszabás, mint Baranyában.
Tolna Megyei Kormányhivatal:
– adminisztrációs helyiség 8.000,-Ftx32,19m2/hó
A bérbeadó az oktatási és adminisztrációs helyiségek bérleti díjaként havonta max. 2.200.000,-Ft + ÁFA összeget számlázhat.
Szabolcs-Szatmár-Megyei Kormányhivatal: ugyanaz a díjszabás, mint Baranyában.
Veszprém Megyei Kormányhivatal: ugyanaz a díjszabás, mint Baranyában. Összesen négy termet ajánlottak fel, a következő férőhelyekkel: 60 fő, 30 fő, 30 fő, 25 fő.
Vas Megyei Kormányhivatal: ugyanaz a díjszabás, mint Baranyában. Itt fel van sorolva az a 7 terem, amit a kormányhivatal biztosít, csak a m2-ek nincsenek megjelölve.
Zala Megyei Kormányhivatal: ugyanaz a díjszabás, mint Baranyában.

Konferenciatermet nem minden megye biztosít. Ahol azt írom, hogy ugyanaz a díjszabás, mint Baranyában, ott általában ugyanazt a mellékletet csapták oda a szerződésekhez, vagyis a fentiek alapján csak néhány megye van, ahol konkrétan is megjelölték a biztosítandó helyiségeket.

2) Amikor már saját maguk is belekavarodnak a kamu megbízásokba:

a) Az NKE-nek 3 tanácsadó/közvéleménykutató céggel sikerült pontosan ugyanolyan, vagy nagyon hasonló tartalmú (tárgyú) szerződést kötni, a következő nettó összegekkel: Szociometrum Társadalomtudományi Kutató Kft. (korábbi években bevétele 3-10 millió forint). – 15.572.000,-Ft; Soreco Research Kutató és Elemző Kft. – 5.150.000,-Ft; Kutatópont Piac- és Véleménykutató Kft. – 15.590.000,-Ft. Ez utóbbi társaság a Nézőpont cégcsoporthoz tartozik a szerződést Mráz Ágoston Sámuel írta alá. A szerződést tárgyaként az NKE mindhárom esetben a következőket jelölte meg:
Kutatási terv készítés, nemzetközi és hazai mérőeszközök kataszterének elkészítése, mérőeszköz fejlesztés, ill. annak felülvizsgálata, javaslatok, mérőeszköz tesztelése, fogalomtár kialakítás.
A szerződésekhez mellékelt műszaki specifikáció a Szociometrum és a Soreco esetében ugyanolyan tartalmú (követelményrendszerű) és a lakosság közigazgatáshoz történő viszonyulásának a mérését, új módszerek kidolgozását irányozza elő, míg a Mráz Ágostonékkal kötött szerződés speifikációja elsősorban a Jó Állam hazai- és nemzetközi mutató- és indikáttorrendszereinek az összegyűjtésére, ezeknek az elemzésére és annak alapján egy mutatókataszter összeállítására koncentrál. Csakhogy Mrázék vállalása alapján nagyon úgy tűnik, hogy kutatómunkájuk kimerült egy 2500 fős reprezentatív felmérésben a lakosság körében, amit a nézőpontosok a kisujjukból kiráznak. Ehhez képest az ő szerződésükhöz mellékelt műszaki specifikációban, illetve az elvárt produktumok között nem szerepel ilyen típusú és nagyságrendű közvéleménykutatás. Nem úgy a Soreco Kft.-nél és a Szociometrum Kft.-nél, ahol az NKE elvárja a 2500 fős mintavételt. Na most ez a kavarodás nagy mértékben megkérdőjelezi ezeknek a szerződéseknek a hitelességét, illetőleg az is biztos, hogy legalább két társaság tökéletesen ugyanarra a feladatra kapott megbízást, ezért az egyik mindenképpen szükségtelen volt, de a specifikációk alapján a harmadikkal (vagyis Mrázékéval) is van átfedés. A Soreco és a Szociometrum esetében – elég későn – azonban az NKE is “rájött”, hogy ugyanarra szerződtek, ezért a Soreco-val kötött szerződést 2017.03.20-án – egy héttel a teljesítési határidő letelte előtt (!!!) – módosították, s megváltoztatták a szerződés tárgyát – ami formailag kissé, tartalmában azonban egyáltalán nem különbözik a korrábbiaktól, ill. a specifikációban foglaltaktól – , valamint kitolták a teljesítési határidőt egy hónappal (2017.04.30.) Az eredeti szerződés dátuma 2016.12.01. volt. A szerződéseket egyébként mindhárom cég esetében módosították a teljesítési határidő 1 hónappal történő meghosszabbítása miatt.

b) RÁvezető Projekt Kft. Ríz Ádám (a kispesti polgármester testvére) cége (EU pénzek eltanulmányozására specializálódott cég) folyamatosan köti a szerződéseket az NKE-vel, piócaként tapadva az egyetemre. Csak az ÁROP-os programokban 50 millió forintot nyert el projektmenedzsment támogatásra (ez az egyik legjellemzőbb humbug szogáltatás az uniós pénzek elköltésénél mindenfelé), megvalósíthatósági tanulmány megírására. Ami azonban nagyon feltűnő, hogy:
– tele vannak a vonatkozó szerződések olyan szolgáltatásnyújtásokkal, amelyek határozatlanságuk miatt gyakorlatilag ellenőrizhetetlenek,
– másrészt nonszensz, hogy egy politikai hátszéllel rendelkező alakulat, néhány fiatal munkatárssal, amelyet kizárólag állami megbízásokkal hizlalnak fel, több évtizedes kutató, oktatói múlttal rendelkező NKE-es szakembereknek ad tanácsokat,
– harmadrészt pedig a megbízók abbéli erőlködésének köszönhetően, hogy valami tartalommal is megtöltsék ezeket a szerződéseket, egészen bizarr feladatokat határoznak meg.
Például: kifizetések ellenőrzésének szervezése (!), szakmai konzultáció, projektmenedzsment feladatainak ellátásában való közreműködés és projektmenedzsment működés fejlesztése. Kérdés persze, hogy egyáltalán mi szükség van ezekre, hiszen mindezek a feladatok az NKE belső projekszervezeteinek és munkatársainak (megbízottainak) az illetékességi körébe tartoznak.
A KÖFOP-os projektekben is ugyanez folytatódik, a 2.1.1-ben például 1.965.354,-Ft-ért, 26 szakértői napban a következőket csinálta a RÁvezető Kft.:
Háttéranyagok, meglévő szakmai anyagok megismerése, feldolgozása. Előzetes helyzetfeltáró megbeszélés lefolytatása. Megbeszéléseken részvétel, javaslatok. Elkészült részanyagok integrálása, minőségbiztosítása. A 2.1.2-ben pedig a közig. személyi állományáról rendelkezésre álló statisztikák rendszerszintű feltárását, tanulmányok másodelemzését végezték többek között, valamint releváns hazai adatbázisok kataszterét kellett elkészíteniük 22,6 millió forintért. Szépen termel tehát a Rávezető Projekt a legújabb uniós NKE-bizniszben is.

c) elnézést, ez annyira bizarr és szép tanulmány, hogy később visszatérünk rá 🙂

d) Az, hogy a kutató cégekkel kötött 3 szerződés tekintetében ekkora kavarodás, káosz és többszöröződés tapasztalható, annak fényében is nagyon furcsa, hogy a Fazekas és Társa Ügyvédi Irodával éppen azért kötöttek szerződést 650.000,-Ft/hó + költségtérítés nagyságrendben, hogy az ilyen szerződéses anomáliákat kiküszöböljék. Ők ugyanis a jogi minőségbiztosítók. Mindazonáltal eleve feleslegesnek tűnik az Ügyvédi Iroda megbízása azért is, mert a projektnek amúgy van egy jogi vezetője (s nyilvánvalóan egy csapata), s az NKE-n belül egy Jogtanácsosi Iroda is működik. Mondjuk Fazekasnak elő is írták, hogy tartsa velük a kapcsolatot. 🙂 Ez a feleslegesség aztán a szerződéskötés (2016.12.01.) után 4 hónappal (!) a projekt jogi vezetőjének is feltűnhetett, hiszen “feladatteher csökkenés” miatt az ügyvédi iroda díjazását 300.000,-Ft/hóra csökkentették.

e) Van még egy olyan céges szerződés, ami ránézésre viccnek tűnik, itt a vállalkozó a Kockázat és Erőforrás Kutató Intézet Npr. Kft. volt, amely társaság nettó 7.650.000,-Ft-ért gyártott le egy kb. 40 oldalas kockázatkezelési szabályzatot 1,5 hónap alatt, miután felmérte a projekt megvalósításával összefüggő kockázati tényezőket. (Én ebből egyet tudok: valaki véletlenül kikéri a szerződéseket, teljesítés igazolásokat vagy magát a produktumot. 🙂 Oldalanként tehát nagyjából 190.000,-Ft-ra jöhet ki a megbízás értéke, amely mellett még a kimagaslóan jól megfizetett Boros Anita teljesítménye is eltörpül. Ez különben egy picike cég, 2016-ban mindössze 3 alkalmazottja-, s 2016-os árbevétele 7,1 millió forint volt.

3) Találomra megnéztünk néhány “kutatási anyagot is és finoman szólva nem vagyunk arról meggyőzve, hogy a milliárdokból finanszírozott “kutatások” hoznának bármilyen új dolgot a ” jó állam” megteremtésében. Itt többnyire “aprópénzeket ” kaptak többnyire valódi kutatók, többnyire megkérdőjelezhetően valódi “kutatásokért”.

Dr. Boros Anita, az NFM vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkára jelenleg. 2013.-ban az ÁROP-2.2.20-ban közigazgatási eljárási tankönyvet és kapcsolódó szakanyagokat írt az NKE számára, mindösszesen 902 oldalon. Ezt a feladatot 1 hónap alatt kellett elvégeznie, ami nyilvánvaló nonszensz. Az egy hónapi munkáért 10.250.000,-Ft-ot vehetett fel. Csak összehasonlításul: ugyanebben a programban, ugyanúgy tankönyvírásra és kapcsolódó szakanyagok előállítására szintén egy hónapot adtak egy másik NKE oktatónak, Horváth Attilának, csakhogy neki ezen idő alatt 77 oldalt kellett megírnia. Boros Anita esetében két dolog merülhet fel:
a) Egészen komoly kis csapat dolgozott a keze alá, hogy ezt a feladatot más munkája mellett el tudja végezni, azonban erre történő utalás nincs a szerződésben.
b) Itt valójában csak egy szerkesztési feladat valósult meg Boros Anita korábbi publikációiból, kiadványaiból. Azért viszont csak ezen összeg töredékét lehetett volna kifizetni.
Ez utóbbi gyanú merül fel nemcsak Boros Anita, hanem más NKE oktatók vonatkozásában, hiszen mások tananyagírási munkáira is mindössze 1 hónapos szerződések szóltak, de a legkirívóbb ezek közül mindenképpen Boros Anita esete. A szerkesztési feladatokért egyébként 30.000,-Ft/ív körüli összegeket szokott adni az NKE, szemben azzal amikor elkészítendő (vagyis új) műre adnak megbízást, általában 250.000,-Ft/ív értékben.

Horváth Attila a következő mű elkészítésében működik közre (KÖFOP-2.1.2) 850.000,-Ft-ért:
“A jó kormányzást célzó tény alapú közszolgálat-fejlesztés hatásvizsgálati és kutatási megalapozása” (ennek a keretében készült a vízhez való hozzáférés felmérése is) alprojekt keretében: „Magyarország Alaptörvénye: Nemzeti Hitvallás című mű elkészítése. 8,5 ív, 100.000,-Ft/ív. Ez például 1 ívnyi fejezet a nagy műből: „Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének”. Egészen elképesztő, hogy uniós forrásból pofátlanul finanszírozzák annak az alaptörvénynek az elemzését, amelyet abszolút antidemokratikus módon, szűk pártkorifeusi kör közreműködésével készítették el, s ugyancsak antidemokratikus módon fogadtak el, ami végül is a korruptokrácia alaptörvényeként értelmezhető, s ami miatt kis híján kötelezettségszegési eljárás is indult ellenünk. A Velencei Bizottság korábban el is ítélte emiatt az Orbán-kormányt, persze eredménytelenül. Lengyelországban most ugyanez a helyzet, kérdés, hogy ők meg merik-e tenni, hogy az alkotmányos jogsértéseiket uniós pénzből reklámozzák.

Dr. Molnár Anna Éva egyik munkája a KÖFOP-2.1.2-ben, ugyancsak az előzőben jelzett alprojekt keretein belül:
„A menekült- és migrációs kérdés nemzeti és uniós szintű politikai aspektusai Olaszországban” – 1,69 ív, 100.000,-Ft/ív. Ez a „Magyarország és a 2015-ös európai migrációs válság” c. közös mű egyik fejezete. (!!!). Ennek az egésznek nyilvánvalóan az a háttere, hogy “tudományos” kereteket adjon annak gyűlöletpolitikának, ami kifejezetten az Orbán-kormány politikai haszonszerzését szolgálja. S mindezt részben uniós forrásokból. Pedig éppen a napokban döntött az Európai Bíróság arról, hogy Magyarországnak mégis csak el kell bírálnia 1800 menedékkérő kérelmét, amire válaszul a kormány képviselői fennen hirdették, hogy Magyarországra nem vonatkozik az EB ítélete, s annak nem hajlandóak eleget tenni. S ebben az esetben is a kötelezettségszegési eljárás kapujában állunk. Ezért a helyzetért – egy jogsértő uniós ország a jogsértéseit uniós pénzből magyarázza – természetesen nem a szerző, hanem az NKE rektora és politikai elvbarátai, ill. parancsolói a felelősek. Ugyanez érvényes az alaptörvény magyarázatára is.

Dr. Ruzsonyi Péter, Dr. Kovács Gábor, Dr. Resperger István olyan kollégiumokat vezetnek vagy tagjai ilyen kollégiumoknak, amelyek az egyetem alapfeladatait látják el (ez a szerződésekből is jól látszik), függetlenül attól, hogy milyen uniós programok folynak az egyetemen. A szerződésekből világosan kitűnik, hogy ezeket az alapfeladatokat finanszírozzák uniós forrásból, ami így nyilvánvalóan lehetővé teszi, hogy uniós pénzből egészítsék ki a tanárok havi fizetését, illetőleg azt, hogy uniós fejlesztési forrásokat transzponáljanak tulajdonképpeni munkabérré. Ez általánosságban is jellemzi az NKE uniós projektjeit, így volt ez már az ÁROP-os programoknál is.

 

Letölthető dokumentumok: