Szellem szálloda a kisteleki rónán – avagy az egészségturisztika fellendítése

A múlt heti, EU támogatásokról szóló vitanapon is elmondta Lázár, hogy a céljuk az, hogy a pályázatok nyerteseinek 100 % előleget adhassanak. A Brüsszel által preferált 30 százalék helyett ugyanis ezentúl a támogatás 50 százaléka előlegként felvehető (úgynevezett támogatói előlegek), ez azonban 75 százalék is lehet kutatás-fejlesztés esetén, állami intézményeknél pedig 100 százalék is. 50 százaléknál többet kaphatnak a “sima” pályázók is, ha megfelelő “likviditási tervvel” rendelkeznek. Ebben a cikkben pedig arról olvashatunk, hogy Brüsszelnek komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy az elnyert támogatásból a közbeszerzés lefolytatása után a nyertes az unió által engedett max 30 százalék helyett 50 százalék előleget is kifizethet a beszállítónak “hozomra” (ún szállítói előleg). A hírek szerint már 200 mrd forint kifizetése áll emiatt.

Azt, hogy a leigázó, piszkos, kukacoskodó és gáncsoskodó brüsszeli bürokraták nem véletlenül óvatosak, eddig is többször bizonyítottuk, elég pl. a nagybátonyi ellopott vasúti átrakodó állomásra, a bicskei tápszergyárra, vagy a győri elúszó rendezvényközpontra gondolni.

Most újabb elképesztő példát mutatunk be az el nem készült, de készre jelentett és teljes egészében kifizetett uniós pénzből finanszírozott “beruházásra”. Elvileg a Szegedhez közeli Kistelek külterületén egy “komplementer gyógyszállodának” kellene állnia, de nagyon nem ez a helyzet. Egy félkész épület van ott és egy csődöt jelentett Royal Casa nevű vállalkozás 882 milliót (!!!) fizettek ki egy félkész épületért, ami a hivatalos dokumentum és az NGM “ellenőrei” szerint 2015 október 10-re elkészült.

Mivel a 2007-2015 uniós támogatási ciklus végérvényesen lezárult, ez a beruházás már soha nem is lehet legálisan készen. Leutaztam oda és én nagyon nem azt láttam, mint az “ellenőrök”.

Kistelektől két km-re,a dzsindzsás közepén a falak állnak, a tetőzet csak majdnem kész, a nyílászárók közül sok hiányzik. Őrzése sincsen az épületnek. A belső munkálatok nagyban hiányoznak, néhány gipszkarton fal és pár cső már be van szerelve, ennyi.

A kisteleki téma marginálisan volt már sajtón tavasszal, de csak a helyi lapban, illetve Indexen nem túl nagy feltűnést keltve.

A helyzet azonban a fenti cikkekhez képest most még rosszabb, amit ehhez most pluszban el lehet mondani:

• a helyszín most is tök üres és félkész, csak már biztonsági őr sincs
• időközben elmúlt az a legutolsó, végleges 2016 júniusi határnap, amíg még elkészülhetett volna úgy, hogy nem “bukja el” az uniós pénzt, azaz legálisan kifizethető
• az áprilisi cikkek csak 575 millió kifizetett pénzről szólnak, azóta viszont a nyilvántartás szerint a TELJES PÉNZT (822 millió) KIFIZETTÉK, PEDIG AZÓTA SEMMI NEM KÉSZÜLT a területen. Nehéz elképzelni, hogy hogyan lehetett a beszámolókat elfogadni, hogyan lehetett 822 millió forintot kifizetni egy olyan szállodára, amelyikbe maximum a szél jár, nem pedig a betegek

A Délmagyarország cikke 2016. áprilisában jelent meg. Ekkor az újságíró utána érdeklődött hogyan állnak a dolgok. Állítólag az építtető 2016. február 15- én ismét készre jelentette a beruházást (a hivatalos palyazat.gov.hu adatbázisban 2015 október szerepel), holott ez nem volt igaz. A képeik is mutatják hogy még most sincs távolról sem kész, holott a teljes összeget már 2015.05.22-én kifizette az ügynökség. Az újságíró érdeklődött a Miniszterelnökségen, ahol azt mondták neki:
A záró helyszíni szemlére még nem került sor, illetve az elszámolás ellenőrzése folyamatban, a projekt készültségéről csak ezek megtörténtét követően tudunk érdemben nyilatkozni – közölte érdeklődésünkre az uniós források felhasználását koordináló Miniszterelnökség. Hozzátették, a projektek fenntartásba helyezésére – értsd, átadására – június 15-éig van lehetőség.
Mire fizettek, ha sem záró helyszíni szemle nem volt, sem az elszámolást nem ellenőrizték? S mivel június 15-ig sem készült el az épület, szerintem az uniós támogatási részt már buktuk is.

A példa ismét felhívja arra a figyelmet, hogy milyen ellenőrzés (nem) folyik ebben az országban illetve arra, hogy nem kellene erőltetni a 30 százaléknál nagyobb előlegeket. A pályázatot elnyert Royal Casa Kft. persze időközben csődöt jelentett és nehéz elképzelni, hogyan fogja visszafizetni a felvett támogatást.

A pályázó korábban azt vállalta, hogy természet-közeli körülmények között (na ez megvan, a prérin épült a szálloda) egy testi- és lelki gyógymódokat kínáló szolgáltatás-csoportot hoz létre, a “komplementer gyógyászat” keretein belül. Szerintem egyébként az ilyen típusú szállodáknál, épp ez a gyógyító jelleg ami kamu lehet (de pénz nyilvánvalóan csak így kapnak), ezek sima welness-szállóknak épülhetnek valójában. Az első ránézésre is kérdésként merül fel az emberben, hogy zöldmezős beruházásra a préri közepén egy picike cégnek (a legnagyobb árbevételét 2013-ban érte el, ami 8,8 millió forint volt) ki dob oda az állam részéről 822 millió forintot. A kulcsfigura itt a 32 éves Vadaszán Terézia lehet, aki a cég ügyvezető-tulajdonosa volt a pályázat elnyerésének az időpontjában. Róla azonban szinte semmi lényegeset nem lehet kideríteni, annyit lehet tudni, hogy korábban indult a román nemzetiségi önkormányzati választásokon, szakmunkásképzőt végzett és haszonbérleti szerződést kötött a kisteleki önkormányzattal a projekthez kapcsolódóan.

A “vállalkozás” 10 millió ft támogatást kapott Kistelek önkormányzatától is. A Royal Casa Kft-n ma végrehajtás van.

Az újságcikkben szereplő offshore-cég vonatkozásában semmiféle valós összefüggésre utaló nyom nincsen a projektet érintően, de ilyet egyébként az újságíró sem talált.
Próbáltam még elindulni a vevői vonalon is (akik Vadaszántól a céget megvették), de egyelőre még ott sem látszik, hogy ki mozgathatja igazán a szálakat. A vevő egy budapesti férfi volt, aki a céget 2015.10.22-én továbbadta (tehát itt egy újabb tulajdonosváltás történt ! ) Gödri Milánnak, aki fia a cégvezető Szenczi Izabellának. (Vadaszán után ez a hölgy lett a cégvezető.)
Vadaszán Terézia 2016.05.02-ig volt ügyvezető és tulajdonos a Dél-Magyarországi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft.-nél. A Dél-Alföldi Regionális Energia Ügynökség létrehozásának célja az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználási arányának növelése, konszenzuson alapuló regionális energia stratégiák kialakítása, a környezet védelme és a fenntartható gazdálkodás elősegítése a regionális energiatakarékossági és megújuló energetikai beruházások megvalósításának elősegítésén keresztül önkormányzati, intézményi, vállalati és lakossági szinten.

Van egy testvérpár (Gyenge Tünde-Gyenge Tamás), akik kb. egykorúak Vadaszán Teréziával, s megjelennek Vadaszánnal együtt az Energia Ügynökségben, valamint a T.R.Z. Invest Kft, nevű végben. Valahol ezek mögött lehet keresni a hotelberuházás értelmi szerzőjét vagy a Szenczi-család mögött. (HAG-Invest!!!!)