BEZÁRÁS
ÜGYEK

EU pénzből viccelnek az óvónőkkel

MENÜ

EU pénzből viccelnek az óvónőkkel

A 2015-2020-as uniós ciklusban iszonyatos gőzerővel indult újra a “felzárkóztatásra”, az “oktatásra” szánt EU pénzek “kipörgetése”, aza szisztémás lerablása. Ezek közül több projekt adatainak feldolgozását megkezdtük, kikértük a megvalósíthatósági tanulmányokat és a részletes költségvetését. Először a 4,1 milliárd költségvetésű, szép elnevezésű “Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása” nevű program részleteit mutatjuk be.

A dokumentumok itt találhatók.

Egyelőre teljes kudarcként élem meg az eddigi munkámat: a korábban általam lebuktatott TÁMOP projektek ellenére az új projekteknél egészen arcátlan módon semmit nem változott a korábbi módi:

a legszegényebbek felzárkóztatása ürügyén zsákszámra herdálják el a pénzeket.

Elmondható: a 4,1 milliárd forintból 550 hátrányos helyzetű település óvodájában 1100 óvónő részesül “integrációt segítő továbbképzésben”, azonban a szakmai tartalom egy része papíron akár hasznos is lehet, a másik része az általam megkérdezett pedagógusok szerint nettó hülyeség, és csak arra jó, hogy az eldugott falvakban dolgozó óvónők életét megkeserítse. Ilyen például, hogy minden év elején önértékelő csoportokat, workshopokat kell létrehozni a falusi, két óvónős ovikban, ahol részletes, írásos akciótervet kell készíteni a hátrányos helyzetű gyerekek integrálására, majd év végén ugyanezt megcsinálni az értékelésre.

A költések viszont a “szokásosak”. Kiemelek néhány példát, melyet alább részletezni is fogok:

  • Belvárosi, Kossuth tértől egy percre történő iroda és RAKTÁR bérlése 20 euró/nm/hó összegért.
  • A bérelt “irodák” bérleti díjait több EFOP pályázat esetén UGYANARRA AZ IRODAHÁZRA SZÁMOLJÁK EL.
  • Catering és rendezvényszervezés 80 millióért (ha MINDEN apró továbbképzést beleszámolunk, akkor is 10000 ft/fő/alkalom a szendvicsek ára. (Az óvónők továbbképzésein többek között Sárosi Mona szolgáltatja az ellátmányt, ő Vajna Tímea kebelbarátnője – lásd lentebb).
  • A közbeszerzéseket azzal az Őszy ügyvédi irodával csináltatják, akik az Állami Egészségügyi Ellátó botrányos, a manipulációkért már összesen már 100 millióval büntetett közbeszerzéseit is végezték.
  • Bár a dokumentumokból nem derül ki, de valószínűsíthető, hogy mintegy 2 milliárd forintot a bevont óvónők fizetéskiegészítésként – mintegy 50 ezer ft/fő 30 hónapon keresztül – kapnak, ami természetesen HELYES.
  • A fennmaradó milliárdokat azonban kétséges, hogy milyen “szakmai tartalmakra” fogják elkölteni. Mintha eddig nem lett volna óvónőképzés Magyarországon – szakmában fogják gyártani a “módszertanokat”, “jógyakorlatokat”, “önértékelési terv mintákat” stb. – de még a megvalósíthatósági tanulmány is KOCKÁZATKÉNT ÍRJA LE, HOGY NEM TUDNI, HOL TALÁLNAK ERRE KÉTSZÁZ SZAKEMBERT. Valószínűsíthető, hogy az “oktatásra” elköltött EU pénzek szórásának eddigi gyakorlata szerint alibi céghálózat fogja leszámlázni a pénzek nagy részét, „összesmittelt” tananyagokért, az eddigi gyakorlat szerint horribilis- 30-100 ezer ft/óra- megbízási díjért.
  • Az óvónők képzésére 70 milliót terveztek be — EZZEL SZEMBEN KOMMUNIKÁCIÓS ÉS MARKETING KÖLTSÉGRE 200 MILLIÓT!
  • A Party Service szerződéséből kiderül, hogy a projekt gyakorlatilag mintegy 250 db 25-50 fős továbbképzés, és 12 nagyobb (125-400 fős) továbbképzésben merül ki. Ez rendezvényenként körülbelül 7 millió forintot jelent akkor is , ha a pedagógusoknak juttatott jövedelemkiegészítést nem számítjuk.

A megvalósíthatósági tanulmányról:

  1. Ezt feltehetően az Oktatási Hivatalban készítették el, mert közbeszerzést nem írtak ki rá, és magán a tanulmányon sincs feltüntetve az, hogy ki készítette. Az első hetven oldal tulajdonképpen helyzetelemzés, főként statisztikai adatokkal és némi külföldi kitekintéssel, valamint rengeteg ismétléssel, erre még majd mutatok majd példákat.
    A program lényege, hogy a szegregált településeken, hátrányos körülmények között élő óvodás korú gyermekek tanulási, beilleszkedési esélyeit növelje. A megvalósíthatósági tanulmány nagyon sok statisztikát, grafikont mutat be a projekt szükségességét alátámasztva. Ami azért dicsérendő, hogy néhol meglepően őszinték, ezek az adatok elképesztő magyarországi helyzetről számolnak be: nagyon sok szegénységi mutatóban az utolsók között vagyunk Európában, ennél rosszabb helyzet csak Romániában (esetenként Bulgáriában) tapasztalható, és van, ahol élen járunk a leszakadásban, illetőleg a trendekben. Érdemes rátekinteni többek között a tanulmány 10., 11., 12. ábrájára, amelyek tanúsítják, hogy a szegénység vonatkozásában mennyivel romlott a helyzet 2008-hoz képest 2014-re, hogy a gyermekek helyzete nyolc százalékpontot romlott, s az anyagi deprivációt tekintve is rendkívül súlyos a helyzet. Kétségtelenül fontos a beavatkozás ezeken a területeken, de van néhány ok, amiről a tanulmány mélyen hallgat:
  2. Annak ellenére ilyen rossz a helyzet, hogy az elmúlt uniós ciklusban százmilliárdokat költöttünk (főként TÁMOP-os forrásokból) a leszakadó térségek felzárkóztatására, esélynövelésre, munkahelyteremtésre, egészségügyi programokra.
  3. A gyermekvédelmi terület intézményrendszere a hosszú idő óta fennálló anyagi és egyéb jellegű megbecsültség hiánya miatt erősen lepusztult, éppen a legkritikusabb területeken szakemberhiánnyal terhelt, így tehát annak ellenére, hogy a projekt felvállalt feladatainak az ellátására rendelkezésre állnak állami intézmények, külső segítség (az uniós programok “lélegeztetőgépe”) nélkül képtelenek kezelni a kialakult helyzetet. Ezért is írtam fentebb, hogy nehéz lesz majdnem 200 konzulenst és szupervizort előteremteni a programhoz, s kérdéses az is, hogy a túlterhelt, sokfelé szétesett rendszerből milyen mértékű segítséget kaphatnak majd a projekt irányítói. A legfontosabb szerintem az lenne, hogy magát az állami intézményrendszert (civil szervezetek bevonásával) kellene erősíteni, rendbe tenni, hogy fenntarthatóvá váljanak majd az eredmények. Az igaz, hogy a megvalósíthatósági tanulmányban szó esik az intézményrendszer működésének az összehangolásáról, hálózatba szervezéséről, azonban nagyon nem mindegy, hogy ez a program milyen minőségű szakmai kontroll alatt fog lefolyni, mert nem szabadna oda jutni, ahová a TÁMOP-os programokkal. Emlékezhetünk ugyanis arra, hogy éppen ennek az intézményrendszernek a feljavítására, dolgozói kiégés elleni védelmére, egészségének védelmére, a konfliktusok kezelésére adott uniós milliárdok is szélhámos üzletviteli tanácsadó hálózatokhoz kerültek. Nem ártana ezt most elkerülni.
  4. Külön is szólnunk kell arról, hogy a legnagyobb problémák a projekttel érintett területeken azon országrészekben, településeken tapasztalhatók, ahol igen magas a cigányság részaránya. Éppen emiatt nagyon szomorú, hogy azok az uniós vagy állami források, amelyek éppen a roma érdekvédelmi szervezeteken vagy önkormányzatokon keresztül juthattak volna el a legrászorultabbakhoz, sajnos szinte teljes egészében korrupciós csatornákon keresztül folytak el.

A megvalósíthatósági tanulmányon is meglátszik a mennyiségi szemlélet, az, hogy oldalanként fizetnek érte. Például az 5. oldalon olvashatjuk azt a nagy bölcsességet, hogy “A társadalom legszegényebb rétegei a hátrányos helyzetű régiókban, járásokban, jellemzően falvakban élnek.” Ugyanez a mondat a 47. oldal második bekezdésében is megtalálható. Vagy a 67. oldalon: “A gyermekszegénység jelentős mértékű csökkentése, a gyermekek teljes társadalmi integrációja, több évtizedes, folyamatos erőfeszítéseket igényel.” Pontosan ugyanez a mondat ismétlődik a 68. oldal harmadik bekezdésében. A 71. oldal utolsó előtti bekezdése, amely úgy kezdődik, hogy “Köznevelés-fejlesztési stratégia”, odáig, hogy “Kisgyermekkori nevelés kiterjesztése” egy az egyben megegyezik a 68. oldal közepén található bekezdéssel. A helyzetelemzés azért ilyen hosszú, mert tele van ismétlésekkel, illetőleg ugyanolyan tartalmú közlésekkel. Ugyancsak a tanulmány terjedelmét növelte, hogy a program 25 pontban megfogalmazott nagy terjedelmű stratégiai cáljait – amelyek között bőven vannak átfedések is – még egyszer megismételték a tanulmányban, csak éppen táblázatos formában. Növelte még a terjedelmet az is, hogy oldalakon keresztül ismertettek jogszabályi szövegeket vagy például az Oktatási Hivatal általános feladatköreit.
S bár itt kitértek az egyes feladatkörök projekthez kapcsolható egységeire is, azokat a fontos információkat éppen nem találjuk meg benne, hogy mit csinálnak a Maros utcában és a Honvéd utcában, a horribilis áron bérelt belvárosi irodákban és raktárakban. A legnagyobb probléma azonban a 73. oldal körül jelentkezik, ahol próbálják kitalálni, hogy mire menjen el ez a rengeteg pénz:
Fognak pl. tanulmányt írni, hogy melyik legyen az 550 óvoda, fel kell őket térképezni, kell velük szerződni, és persze kell egy nyitórendezvény. A 2. cél gyönyörű, az 550 óvódáról mindegyikről készül egy kutatás. Ez olyan szép, hogy ide is másolom, mint ahogy néhány más bugyuta projektcél is:
„Az intézményekben, egységesen kialakított szempontrendszer alapján készüljön helyzetelemzés, amelynek eredményeként álljon rendelkezésre egy olyan információs rendszer, adatbázis, amely felhasználásával a projektben tervezett beavatkozások, célzott fejlesztések konkrét adatok alapján, differenciáltan valósulhatnak meg.
Tevékenységek
A helyzetelemzés javasolt szempontrendszerének összeállítása, kiemelten a következő területeket érintően:
– Az óvoda környezete
– Az óvoda fenntartása és működtetése
– HR adatok
– Az esélyteremtés megvalósulása
– Az óvoda, mint szervezet és az óvodavezető szerepe a vezetésben
– Az óvoda partnerszempontú működése
– Az óvodák egyedi, pedagógiai-szakmai és egyéb támogatási igényeinek felmérése
74.
– Az óvodai fejlesztő program bevezetésével, alkalmazásával, fejlesztésével kapcsolatos szolgáltatások iránti szükségletek, igények felmérése a differenciált támogatás érdekében.
Eredmény, várható hatás
A helyzetelemzésének köszönhetően megismerhetővé válik a bevont 550 óvoda alapadata, pedagógiai munkája, társadalmi környezete, kapcsolatrendszere, a szervezeti modell és az intézményvezetés minősége. A beavatkozások konkrét elemzések és adatok alapján valósulnak meg, ezzel lehetővé válik az intézmények célzott, differenciált fejlesztése. Az adatok alapján objektív kiválasztás valósulhat meg a pilot programok tekintetében.
Számszerűsíthető tevékenységek:
1 db kutatás-tanulmány
3 tevékenység: Az óvodai fejlesztő program módszertani munkacsoportjának kialakításának segítése a bevont intézményekben
Cél:
Az óvodai fejlesztő program megvalósítását segítő munkacsoport támogatása. A támogatással segítse elő a munkacsoport rendszerben való gondolkodását, segítse az újszerű működési formák megvalósulását, valamint fejlessze a célirányos szakmai együttműködéseket. Segítse elő a munkafolyamatok működtetését az ismert PDCA ciklus logikája szerint. Fejlessze a csapatban való gondolkodást és a cselekvés módszereinek, eszközeinek beépülését. A támogatói rendszer a munkacsoportok fenntartását eredményezze az intézmény működésében. A módszerek, eljárások, eszközök, kapcsolatrendszerek – ágazatközi együttműködések – alkalmazása és fenntartása, melyek a gyermek egyéni fejlődését, személyiségének kiteljesítését, szociabilitásának fejlődését, az életesélyeinek és életminőségének várható javulását, a társadalmi mobilitás lehetőségeit mozdítják elő.
Ennek érdekében:
A munkacsoport kialakításához szakmai segítséget kell adni, hogy figyelembe vegyék az adott intézmény méretét, csoport létszámát, személyi erőforrásait, a már meglévő működő munkacsoportok (teamek) működését és azok rendjét.
Tevékenységek
A munkacsoport támogatásához:
– A bevont intézményekben megkezdett innovációkra, sikereikre alapozva, eredmény mutatók és a pedagógiai, szervezeti folyamatok áttekintése, a helyzetelemzés részeként.
– A pályázat megvalósítása alatt olyan dokumentumok készítése, amelyek követhetővé, átláthatóvá, kiszámíthatóvá teszik a megvalósítási folyamatokat.
– Az óvodafejlesztés érdekében az autentikus intézményfejlesztés, az adaptivitás elősegítése.
– Olyan disszeminációs, multiplikációs stratégia kidolgozása, amely elősegíti az intézményen belüli és intézményen kívüli tudásmegosztást, a kommunikációt a hálózati tanulás részeként.
– Az intézményvezetés és az intézményi szervezeti kommunikáció támogatása.
– A program sikeres zárása érdekében az Esélyteremtő intézményfejlesztési program intézményi adaptációjának, valamint az adaptáció terjesztési módjának elkészítése.
– A program hosszú távú fenntarthatóságának előkészítése.
– Tanuló szervezetté válás folyamatának előkészítése, kialakítása, tanácsadói támogatással.
– Az újítások, innovációk, adaptációk belsővé válására, beépülésére tudatosan időt hagyó intézményi változás folyamatának támogatása.
– A módszerek, eljárások, eszközök, kapcsolatrendszerek – ágazatközi együttműködések – alkalmazása és fenntartása, melyek a gyermek egyéni fejlődését, későbbi iskolai sikerességének elősegítését szolgálják.
Eredmény, várható hatás
A megvalósítás során fejlődik, megerősödik a munkacsoport irányítási, koordinálási képessége. Az óvodai fejlesztőprogram rendszerszintű működtetése a munkacsoportok tevékenységének köszönhetően fenntarthatóak, biztosíthatóak. A működő munkacsoport elősegíti az esélyteremtést és
75
az arról való pozitív gondolkodást az intézményfejlesztés mindhárom szintjén (intézmény, csoport, gyermek), ami a munka hosszú távú eredményességére (hatékonyság-hatásosság) is kihat.
Az óvodák munkacsoportjaira lehet majd építkezni a hálózati tanulás, az egymástól tanulás, a multiplikáció érdekében.
Számszerűsíthető tevékenységek:
A bevont
5. tevékenység: Óvodai intézményi önértékelés elkészítésének segítése minden érintett nevelési év végén az éves cselekvési tervek alapján
Cél:
A bevont óvodák legyenek képesek azonosítani és elemezni erősségeiket és fejlesztendő területeiket, és jövőképüket, esélyteremtő stratégiájukat és intézményfejlesztési tervüket az önértékelési elemzések eredményeire alapozni, figyelembe véve a szűkebb és tágabb környezet jellemzőit.
Váljanak alkalmassá továbbá a jogszabályi elvárásoknak megfelelő, reális intézményi önértékelés elkészítésére, és az abban foglaltakra reflektáló és az önértékeléssel koherens következő évre szóló cselekvési terv (fejlesztési terv/akcióterv) kidolgozására.
Az intézményi önértékelés elkészítésénél helyezzenek hangsúlyt az esélyteremtés terén elért eredményeikre, és erre építve jelenítsék meg a cselekvési tervükben a további fejlesztési feladatokat.
Az intézményi önértékelés olyan folyamat eredményeként jöjjön létre, amelyben valamennyi érintett és érdekelt szereplő részt vesz, és lehetőségük nyílik a folyamatok megismerésére, véleményezésére, a saját lehetőségek megtalálására a célok elérése érdekében.
Tevékenységek
– Intézményi önértékelés szempontjainak, megjelenítendő tartalmi elemeinek kidolgozása – a helyzetelemzés, koncepció és cselekvési terv útmutatóval és a mérés-értékelés feladatokkal összhangban.
– Az óvodák támogatása a kidolgozott szempontrendszer megismerésében a konzulensek révén.
– Folyamatos kapcsolattartás a bevont intézményekkel elektronikus levelezés útján.
– A fejlesztési koncepciók és az éves cselekvési tervek beválásának – önértékeléseknek –éves összefoglalása és összegzése, visszacsatolás a bevont óvodák számára.
– A projekt utolsó szakaszában az önértékelések intézményi szintű összegző vizsgálata, valamint a további fenntartásra, fejlesztésre vonatkozó javaslatok megfogalmaztatása az intézményekkel.
– Az intézményi fejlesztésre, fenntartásra vonatkozó javaslatok projekt-szintű összegzése.
77
Eredmény, várható hatás
Kialakul az önértékelés eredményeire reflektáló esélyteremtő pedagógiai rendszer, amelynek intézményi kultúrája befogadó és megtartó, a partnerséget kiemelten fontosnak tartja, ennek megfelelően kezeli. Az intézmény esélyteremtő stratégiája az önértékelés eredményeivel koherens, az elkészített fejlesztési tervben megjelennek a hálózati tanulás lehetőségei, releváns jó gyakorlatok adaptációs és implementációs lehetőségei.
A folyamat eredményeként olyan fejlesztési tervek jönnek létre, amelyek reálisak, az érintett és érdekelt szereplők által elfogadottak, rövid és hosszú távú célokat, prioritásokat határoznak meg az esélyteremtés, a hátrányok csökkentése érdekében. Mindezt hosszú távon is fenntartható szolgáltatásokon, tevékenységeken keresztül kívánják megvalósítani, melyek a helyi szereplők tenni akarásán alapulnak, és valós külső- és belső erőforrásait egyaránt megtalálták.
Számszerűsíthető tevékenységek:
Éves intézményi önértékelések elkészülése: a projekt végére óvodánként 3

És akkor pár szó a költségekről
1) A rendezvényszervezési szolgáltatást nyújtó Sensation Event & Congress Kft. egy ügynökség, amely az Oktatási Hivatal rendszeres partnere.
https://hu-hu.facebook.com/sensation.event.and.congress/
http://sensationevent.hu/
2017-ben három közbeszerzést nyertek el párban a Budapest Party Service Kft.-vel az OH-tól: az egyik a fentiekben tárgyalt 88.621.389 forintos szerződés az EFOP-3.1.3-16-ban. A másik (EFOP-3.1.1-14-2015) a “Kisgyermekkori nevelés támogatása” című projekt kapcsán egy 119.902.000 forintos keretszerződés rendezvényszervezésre, a harmadik pedig egy 23.433.071 forintos keretszerződés (EFOP-3.1.5-16-2016) 2015-ben. Az OH két 21.000.000 forint értékű szerződést kötött az OH-val, míg a hivatal egyik jogelődje, az Educatio Kft. azelőtt szintén rendszeres megbízója volt a Sensation Event Kft.-nek. 2014-ben például egy 527 millió forintos szerződést kötöttek több TÁMOP-os program rendezvényeinek a megszervezésére. A céget 2010-es alapítása után tulajdonképpen az Educatio Kft. futtatta fel.
Korábban megjelent néhány cikk az ügynökség további kormányzati, önkormányzati megrendeléseiről.
http://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/megtekint/hirdetmeny/portal_13460_2017/
http://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/megtekint/hirdetmeny/portal_13323_2017/
http://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/megtekint/hirdetmeny/portal_12970_2017/
A Sensation Event Kft. ügyvezetője és legfőbb tulajdonosa Sárosi Mona (Mónika), aki nem egyszer került már üzleti kapcsolatba Andy Vajnával, sőt Vajna Tímea elvetélt vállalkozásában is szerepet kapott volna. (Megvolt tehát az újabb ajánlólevél a zsíros kormányzati megrendelésekhez.) Az Átlátszó tavaly ezt írta róluk:
Vajna Tímea nem csak a gyémántbizniszhez kapott ötletet a szépségverseny megrendezésekor, hanem eszébe jutott az is, hogy a lányok menedzselését szintén magára vállalná. Erre hozta létre 2015 májusában a Universe Management Kft.-t, amelyhez nagy reményeket fűzött.
A Borsnak azt nyilatkozta, hogy „az év végére három területen tervezünk meghatározó szereplői lenni a piacnak: modell, hosztesz, statiszta. A Universe Management három tulajdonosa három területet képvisel: Szabó Dóri a modellvilágot, Sárosi Mona a rendezvényeket, én pedig a filmes lehetőségeket hozom be a cégbe.” Szabó Dóra már nincs benne a cégben, helyére Kincses Kinga került be.
https://atlatszo.hu/2016/09/23/fankozo-ekszeruzlet-es-statisztakozvetites-a-filmalapbol-penzelt-produkciokba-is-bedolgozik-vajna-timea-cege/
https://atlatszo.hu/2014/03/20/35-millio-forintba-kerult-andy-vajna-titkos-berlini-bulija/
http://atlatszo.blog.hu/2014/03/06/mit_kommunikal_168_milliobol_az_v_kerulet

A Budapest Party Service Kft. reklámja:
Rendezvényhelyszín Budapest legszebb pontjain? Mi ezt garantáljuk!
150 rendezvényhelyszínt már most ajánlani tudunk.
Ha Öntől hallunk a 151-dikről, azt is örömmel fogadjuk.
Álmodja bárhová a rendezvényét, mi minden méretre, minden körülményre, minden adottságra odaszerkesztjük.
https://budapestpartyservice.hu/rendezvenyhelyszinek/
https://budapestpartyservice.hu/csapat/

2) Van még egy nagyon érdekes tétel a tényleges költségvetésben, mégpedig az “egyéb szakértői szolgáltatás költségei” 393.660.000 forint. Ennek pontos tartalmáról a megvalósíthatósági tanulmányban nem találtam semmit, de ott is szerepel az előirányzatok között “szakszolgálati fejlesztési tevékenység vásárlása” címszóval, 375.000.000 forintért. Nem tartom lehetetlennek, hogy a projekt fejlesztési tevékenységét – a program legfontosabb részét, amihez csak úgy nem lehet előteremteni majdnem 200 szakembert (!!!) – valójában a szociális területen működő intézményrendszer szakemberei fogják elvégezni. Azért, mert ott áll rendelkezésre az a tudás, ami egy ilyen jelentőségű, összetett, évtizedes tapasztalatot feltételező, igen nehéz feladatkör elvégzéséhez szükséges. Éppen ezért ki kell majd deríteni azt, hogy mi is ez a tevékenység, kik fogják azt elvégezni, illetőleg ezzel párhuzamosan azt is meg kell tudni, hogy kikből lesznek a konzulensek és a szupervizorok. Nehogy az legyen, mint az eddigi “oktatási projektek” többségénél, amikor kamu cégek kamu tanulmányok tucatjait plagizálták össze, vagy mint Farkas Flórián fizetett embereinél.
Ide tartozik az is, hogy a megvalósíthatósági tanulmány azon táblázata, ami a projekt során felmerülő kockázatokat azonosítja be, közepes kockázatúnak tartja azt, hogy nem sikerül majd megfelelő szakmai kapacitást beszerezni. Megfelelő tudású és kapacitású szakemberekből azonban a szakszolgálatoknál is hiány van, úgyhogy ez a programelem valójában igen magas kockázatú, holott a projekt eredményessége ezen áll vagy bukik. Ezért próbálják szerintem bebiztosítani magukat 400 millió forinttal. Ugyanakkor alacsony kockázatnak minősítik azt, hogy ha megtalálták ezeket a külső szakértőket, azok ne tudnának eredményt produkálni. Ha megtalálják őket, s ha lesz erre kapacitásuk. Valószínűleg lesz, hiszen már eddig is több tucat alibi céget mutattunk be, akik horribilis (30-100 ezer ft/óra díjért szakértenek)
Az Oktatási Hivatal 2017.09.12-én kötött egy keretszerződést catering- és kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére a Budapest Party Service Kft.-vel és a Sensation Event & Congress Kft.-vel 88.621.389 forint értékben. A megvalósíthatósági tanulmányban ehhez képest csak 59.625.000 forint az előirányzat szakmai rendezvények címszó alatt, a tételes (de nem részletes) költségvetésben viszont pontosan be sem azonosítható ez a költségelem. Hacsak nem a kiküldetési költségekhez sorolták, de az tartalmilag egészen mást jelent.
Nem kis meglepetés érhet bennünket azonban akkor, ha áttanulmányozzuk a szerződés mellékletében szereplő rendezvényi táblázatot. Kiderül ugyanis, hogy a megvalósíthatósági tanulmányban szereplő 100 konzulens helyett 120 fő (!) felkészítésével számolnak, sőt a szupervizorok száma is jelentős mértékben, 50 főről 70 főre növekedett. Szerintem az 550 óvodára jutó, eredetileg 150 fős konzulensi és szupervizori csapat is már nagyon magas volt, de itt még 40 fővel megdobták az összlétszámot. Igaz, hogy meglepő módon – az eredeti pályázati anyaghoz képest – a képzendő óvodapedagógusok száma is majdnem 200 fővel 1296-ra emelkedett (legalábbis a táblázatban foglaltak alapján), persze az is lehet, hogy lesz, aki többször is részt vesz képzéseken. (?) De az is elképzelhető, hogy időközben több óvónőt vontak be a programba. Ennek azonban nyilvánvalóan nem egy catering szerződésből kellene kiderülnie. Mindez az Oktatási Hivatal tervezési munkájának a színvonalát “dicséri”.
Ha a táblázatban szereplő tervezett rendezvényi összlétszámot viszonyítjuk a szerződés értékéhez, akkor pontosan 10.000,-Ft-ot kapunk egy főre vetítve a catering költségek tekintetében, de ebben persze benne vannak a pici workshopok és műhelynapok is.

3) Az irodabérleti szerződések:
Azt már fentebb említettem, hogy két bérelt irodaházban folyik a projektmegvalósítás központi adminisztrációja. Egyrészt az 1055 Bp., Honvéd u. 20/A. sz. alatt, ahol több emeletet is bérel az OH, ahol is a bérelt terület folyamatosan növekszik az újabb és újabb pályázatok belépése miatt. Ez egy “A” kategóriás irodaház, a legutóbbi módosítás szerint a bérleti díj 21 EUR/m2/hó, de hát mindegy is, mert nagyrészt a németek, a britek és a franciák fizetik az Unió költségvetésén keresztül. A legutóbbi állás szerint 2290 m2 irodahelyiséget és 26,54 m2-nyi raktárterületet bérel itt az OH.
A másik bérlemény az 1122 Bp., Maros u. 19-21. alatt található, legalább két épületben, jelenleg 6870 m2-en. Az exkluzívabb irodahelyiségeket (443 m2) 15 EUR-ért bérlik négyzetméterenként, az átlagos bérleti díj itt 11.6 EUR/m2.
Mindkét szerződés lényeges eleme, hogy nem tüntették fel benne, hogy a bérleti díjból mennyit számolnak el az egyes projektekre, noha kiegészítésként a bérleti szerződéseket az összes uniós projekt vezetőjével pedánsan aláíratták. Egyébként pontosan ugyanezt lehet tapasztalni a takarítási szerződés esetében is, ott is homályban marad az egyes projektekre eső díjrész. Reménykedjünk benne, hogy a pontos megosztást az OH azért valahol nyilvántartja (kötelessége is), mindenesetre a civil ellenőrzés szempontjából ez így teljesen áttekinthetetlen, a projekt adminisztrációjának a létszám adataival együtt, vagyis sérült az uniós projektek nyilvánossága.
Annyit lehet még egyébként tudni az átadott szerződés összesítő alapján, hogy 51.719.586 forint keretösszeg van betervezve a Honvéd u. 20/A bérleti díjára és 14.777.025 forint a Maros u. 19-21. bérleti díjára. Úgy tűnik azonban, hogy ezek az összegek a többi iroda bérleti díját is magukban foglalják.
2

A programban részt vevő személyek:
1100 fő óvodapedagógus 550 óvodában. Az ő részvételükkel folyik a fejlesztési program kidolgozása, munkájukat konzulensek és szupervizorok segítik. Mindegyik óvónőt képzik is, 8 turnusban, 25 fős csoportokban.
100 fő konzulens. Módszertanokat, készítenek, ill. támogatják azok elkészítését, hálózati tanulást segítő tevékenységet végeznek, segítenek a munkacsoportok megalakításában, cselekvési tervek elkészítésében, stb.
50 db szupervizor: hálózati tanulást segítő tevékenység, 30 db mentálhigiénés csoportot működtetnek (konfliktuskezelés, kiégés ellen, stb.), 2 évig végzik a tevékenységüket.
50 db anyanyelvi (roma) dajka is segít a programban 20 hónapon keresztül.
A megvalósíthatósági tanulmányban egyéb szakmai költség címén 2.994.764.535 forintot terveztek. Ez a költségnem tartalmazza a program személyi ráfordításait. Ez havonta 60-61 milliós felhasználást jelent, de ha a 21 hónapig tartó csúcsidőszakot tekintjük (amikor mindenki együtt dolgozik a programon), akkor 93 millió Ft/hó lesz a havi személyi ráfordítás.
A fenti tétel a tényleges projektköltségvetésben “szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás” néven szerepel, mégpedig 2.786.137.967 forint összegben. Ez a program 4 éves kifutását tekintve 58 milliós havi átlag kiadást jelent, azonban ha itt is figyelembe veszem a 21 hónapos csúcsidőszakot, az havonta 87 millió forint kiadást jelent a jelzett személyek (megvalósítók) vonatkozásában.
Az intézményenkénti 2-2 óvónő a programban történő részvételét nyilvánvalóan munkaköri kötelezettségeként végzi, azonban elképzelhető, hogy a program rendszerszintű, adott intézményen kívüli feladatainak az ellátásáért külön díjazást is felvehetnek. Erről azért nem tudni pontosabb adatokat, mert a részletes költségvetést nem kaptuk meg.

A tényleges költségvetés “szupervízió” címén 80.000.000,-Ft-ot tartalmaz (2008. III. negyedévtől), ez tehát nincs benne a 2,786 milliárdos személyi ráfordításokban. Mindez 70.000,-Ft-os szupervizori költséget jelent havonta, ha mindegyik szupervizor egyenletesen végzi a feladatát 2008. III. negyedévtől.

A projektmenedzsment az Oktatási Hivatalban dolgozik (1 projektvezető, 1 szakmai vezető, 1 pénzügyi vezető). A MT 155.173.572 forintot irányzott elő erre, ami 3,1-3,2 millió forint havonta. A tényleges költségvetési irányzat ezt a tételt kettébontotta: személyi jellegű ráfordítás: 134.260.885,-Ft, egyéb projektmenedzsment költség 15.397.599 forint. Na, most itt nagy kérdés (ezt sem tartalmazza a megküldött anyag), hogy a projektmenedzsment kiadási tételei csak az Oktatási Hivatal 3 programvezetőjének a bérét tartalmazzák, vagy esetleg más adminisztrátorokét is. Ez azért nagyon fontos, mert a projekt adminisztrációja elvileg a Honvéd utcai és a Maros utcai ingatlanban dolgozik, de azt sem tudjuk – részletes költségvetés hiányában -, hogy mennyien lehetnek, s azt sem, hogy pontosan miből fizetik őket. Szerintem az lehet a metódus, hogy több programot is adminisztrálhatnak, és ennek arányában fizetik őket több projekt költségvetéséből. Ugyanez van a bérleti díjak, a takarítási költségek, és szerintem más rezsiköltségek esetében is. A pontos megosztásra és az elosztási elvre vonatkozóan írásbeli kérdést lehetne benyújtani az Oktatási Hivatalhoz.
Ennél azért lehetne sokkal átláthatóbb is a program költségvetése!

Célcsoport képzési költségei (tényleges költségvetés szerint): 67.094.613 forint. Ez a program összköltségvetésének nagyjából 1,5 százaléka, ami nem tűnik nagyon acélosnak abban a tekintetben, hogy ez a program talán legfontosabb, stratégiai területe, s itt végül is 1100 óvónő képzéséről van szó. Nem tudjuk persze pontosan azt sem, hogy ez a képzési költség csak az óvónőkre vonatkozik vagy ebben benne van a konzulensek, a szupervizorok és a dajkák képzési, illetve, felkészítési költsége is? Ehhez képest a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó útiköltség és kiküldetési költség még ennél is több, vagyis 74.244.000 forint, de a fura arányokat érzékelteti az is, hogy a kommunikációs és marketing költségek csaknem háromszor akkorák (203.830.797 forint), mint a képzési költségek.