BEZÁRÁS
ÜGYEK

Az úszó VB után úszóbeton nagyhatalom lettünk

MENÜ

Az úszó VB után úszóbeton nagyhatalom lettünk

Az arab társadalmak azért omlanak össze, mert ma már nem az ásványkincsek, hanem a tudás, a technológia, a kutatás és a fejlesztés szintje az, ami meghatározza egy ország erejét. Magyarország is leszakad ebben a versenyben. Az elmúlt hetek egy nagyon lehangoló tanulmánya ( számszerűsíti is ezt a folyamatot. Ez a lecsúszás különösen fájó annak fényében, hogy az elmúlt 10 évben horribilis mennyiségű uniós pénz kaptunk kutatásra/fejlesztésre, azonban ennek a pénznek egy hatalmas részét egyszerűen ellopták  . A kutatásra adott pénzek ellopását nehéz megfogni, hiszen ugye egy kutatás lehet eredménytelen is…De ha ugyanarra adnak többször pénzt, olyan dologra, ami már régen működik a piacon,  ráadásul olyan kutatóközpontnak, ami egy balatoni üres telken “fejleszt”, az talán jól megfogható.

Úszóbeton kifejlesztéséről lesz szó, amit pár éve 100 milliós EU pénzből, most pedig két cég 2×1 milliárdból kutatott el.

A két cég közül az egyiknek semmi köze nincs az iparhoz, pénzügyi tanácsadó, pályázatíró cég, a kutatóhelyként megjelölt egyik balatoni telken semmi nincs, a másikról pedig a cég ki is jelentkezett már.

Az Index korábban írt egy pénzügyi tanácsadó cégről (Corex), amely úgy döntött, feltalálja egymilliárdért az úszó betont.  ” De az infokommunikációs területről továbbevezve is találni különös nyerteseket. A Corex Projektfejlesztési Kft. nevű tanácsadócég például „Innovatív, beton alapanyagú úszómű létrehozásának kutatása és modul rendszerű felépítmény fejlesztésére” kapott 665 milliót. A Corex egyik vezetője Jaksa Gábor, aki korábban az állami közbeszerzéseken hasítóMultiContact Consulting tanácsadó cégben is benne volt, a családja pedig már felkeltette az Átlátszó érdeklődését uniós támogatásokból kivitelezett fantomprojektekre.”

Nekem először nem az Index cikke tűnt fel, hanem az, hogy ugyanabban a GINOP-os programban, ugyanakkora projektköltségvetéssel két pályázónak is kiosztottak majdnem 1-1 mrd forintot, ugyanarra a kutatásra és fejlesztésre (beton úszómű).!!!

A második “kutatóállomás” konzorciumának legalább részben van köze a betonhoz (bár a később részletezettwk szerint itt is kérdéses, hogy mire megy el az egymilliárd:

Úgy tűnik azonban, hogy ilyen célból már korábban épült (a képre ránézve eléggé igénytelen) prototípus, még valamikor 2011-ben, az is uniós forrásból természetesen.

20 millió forint támogatást nyert el erre a Tér és Forma Kft., az egész projekt 46 millió forint volt. Úgy látszik, hogy ez az úszóhajó projekt időnként búvópatakként tör elő újításként (!), ha már nincs épkézláb ötlet, hogy mire adják az uniós pénzt.

Viszont az előző ciklusban egy másik -valóban betonban utazó- cég is feltalálhatta ugyanezt : 120 millióból (!!!!) ebből a linkből úgy tűnik, hogy ott valóban dolgoztak valamennyit az ügyön, még ha a leírás szerint a kutatás nagy részét inkább a szakirodalom tanulmányozása jelenthette..

De érdekes módon ez a technológia már előtte is ismert volt Magyarországon az “Úszik a bulihajó” c. cikk szerint:

Van azonban olyan cég Magyarországon, amely tetszés szerinti kivitelben ajánl beton úszóműveket is, úgyhogy ez egy Magyarországon is létező, ismert technológia, ezért eléggé vadnak tűnik a kutatási pályázatok olyan tartalmú megfogalmazása, mint például: “Sem a hazai, sem a nemzetközi piacon jelenleg nincs jelen az a technológiai innováció, amely a platformot mint moduláris, strukturálható „terméket” világszerte a piac ezen szegmensének elsőrendű találmányává teheti.”

Ilyen moduláris úszóművek kutatásával és tervezésével foglalkozott már a BME is, illetőleg sok építész iroda kínálatában is szerepel ilyen típusú tervezés.

Azt, hogy ezeket a mostani “kutatásokat” nem gondolják feltétlen komolyan, az alábbi részletek is alátámasztják:

Projekt I.
Corex Projektfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Kft., GINOP-2.1.1-15, Innovatív, beton alapanyagú úszómű létrehozásának kutatása és modul rendszerű felépítmény fejlesztése. Projekt helyszíne: Balatonfűzfő. Támogatás: 999.503.080,-Ft (65%) Összköltség: 1.529.958 510,-Ft, 2017.04.12. Megvalósítás: 2016.06.01. – 2018.05.31.

Jelen K+F projekt a célja egy olyan egyszerűen gyártható, karbantartást alig igénylő, de megfelelő felhajtóerőt biztosító beton elemek (pontontestek) kifejlesztése, amelyek többféle formában és nagyságban csatolhatók és így többféle igény kielégítését teszik lehetővé. További innovációt jelent a felépítmény modul rendszerű, számos formában és elrendezésben variálható létrehozása és az innovatív anyaghasználat és újszerű bútoripari technológiák fejlesztése. Mivel vízen úszó vasbeton szerkezeteket hazánkban meglehetősen korlátozott számban gyártottak, ezért nincs kiforrott módszer az ilyen szerkezetek gyártására.
… szakítani kell ezzel a szemlélettel és a külföldi tapasztalatok felhasználásával a vékony héjszerkezetek gyártásának, azaz a ferrocement technológia alkalmazásának irányába kell elmozdulni.
A projekt tárgya: Vékonyfalú habkitöltéses, nyomóterhelésre méretezett beton modulponton kialakítása úszó dereglyeházak számára, melyek a gépnélküli kishajók üzemi terheléseinek és üzemeltetési feltételeinek megfelelő kialakításúak. A projekt fő célkitűzése, hogy a betonpontonoknál eddig behatóan nem vizsgált sarok-kötések igénybevételét, teherbírását és időállóságát vizsgálja, továbbá az egyes elemek megfogását az emelések biztonságossá tételét elemezve.
A szakmai- műszaki eredményeket 1 db modell és 10 db prototípus kifejlesztése, megépítése és tesztelései során érjük el.
2,25×2,25×1,25 m-es, alul üreges, zártcellás habbal kitöltött, ponton össztömege a hagyományos technológia esetén elérhető min. 5 cm-es falvastagsággal és szálerősítéssel 2,5-2,7 t, míg a ferrocement technológia bevezetésével, akár 1,3-1,5 t-ra csökkenthető.
Az úszótest felépítménye (mely elengedhetetlen az in- situ terhelési vizsgálatok során is) korunk igényei alapján tervezett, újszerű térhasználattal rendelkező, modulos építés.
Modellezés: Úszótest és felépítmény komplett modell felépítése a különböző kiviteli formákra  és tesztelése a telephelyen megépítésre kerülő kísérleti medencében.
Ellenőrzés: Végül a projekt megvalósítása során, ki kell dolgozni egy ellenőrzési rendszert a hajózási hatóság számára, amellyeel az ilyen úszó objektumokat megbízhatóan értékelni tudja.
Műszaki, tudományos eredmények:– kidolgozzuk -az ésszerű határok között- tetszőlegesen bővíthető úszó objektumok gazdaságos gyártási know- how– ját.

A kutatók munkavégzési helyszínéül szolgál a 8172 Balatonakarattya, Balatoni u. 2.szám alatti 2965/1hrsz. alatt található Corex Projektfejlesztési Kft. telephelye. A telephelyen önerőből a pályázó irodaépületet épít, melynek tervei jelenleg az építési engedélyezési hatóságnál vannak engedélyezés alatt. 2016. májusára (jelen projekt megvalósításának kezdete előtt) megépül az iroda, mely alkalmas lesz a szellemi munkát végző alkalmazottak foglalkoztatására. Az építési engedélykérelem benyújtásáról szóló igazolást jelen dokumentációhoz csatoltuk.Ezen a telken azonban SEMMI SINCS (lásd: fotó)

A Corex Projektfejlesztési Kft. bejegyezett telephellyel rendelkezik Balatonfűzfőn (1506/8 hrsz.) A kutató és összeszerelő csarnokot ide tervezzük megvalósítani a projekt keretében, az építési tervdokumentáció engedélyezési folyamat alatt áll, az eljáró hatóság igazolását erről csatoltuk. Innen pedig ezév májusában a cég kijelenttette a telephelyét.  A CoreComm SI Kft. székhelye (8200 Veszprém, Piramis u. 9.) a projekt másodlagos megvalósítási helyszíne. A székhely működik, épület és kiépített infrastruktúra meglévő.

http://www.eutamogatas.org.hu/nemzeti.rugalmassagi.terv/

Projekt II.
Amitis Mérnöki Vállalkozó Kft., GINOP-2.1.1-15, Moduláris jellegű úszómű technológia kutatása, fejlesztése. Projekt helyszíne: Dunaújváros. Támogatás: 906.608.457,-Ft (58%) Összköltség: 1.574.919.015,-Ft, 2016.08.25., 2016.04.01. – 2018.03.31.

A jelen projekt célja, hogy egy olyan moduláris, strukturálható, komplex, folyami vizeken hasznosítható beton úszómű-rendszert fejlesszenek ki, amely a hazai és mind a nemzetközi piacon egyedülálló rendszerként valósulhat meg, betöltve ezzel a piaci rést, amellyel a vízi-létesítmények széleskörű, vegyes funkciójú kihasználása is lehetővé válhat. Olyan vízen úszó, emberi tartózkodásra (is) alkalmas telek létrehozása, amely előre átgondolt, kiszerkesztett, tipizált rendszerelemek (platformok toldása, rögzítése, felépítmények kapcsolás stb.) alkalmazásávalforradalmasítja a beton úszómű-technológiát. Sem a hazai, sem a nemzetközi piacon jelenleg nincs jelen az a technológiai innováció, amely a platformot mint moduláris, strukturálható „terméket” világszerte a piac ezen szegmensének elsőrendű találmányává teheti. Ezáltal a piacon nincs jelen olyan versenytárs sem …
Az alkalmazott technológiák egyike sem alkalmas folyami körülményeken való létesítésre (vízsodrás, jégzajlás hatásai), nem bővíthetőek és strukturálhatóak, kutatás fejlesztések hiányában. A projekt szakmai tartalma Vízfelületen úszó vasbeton szerkezet technológiai kifejlesztése és tipizált elemekből álló strukturálása egy megfelelően kialakított és rögzített modul rendszerű beton platform alépítményt jelent.
Egy új moduláris jellegű úszómű technológia és a hozzá kapcsolódó gyártási eljárások kifejlesztése valósulhat meg. Programelemek:

  1. Úszómű technológiai kutatása
  2. Úszómű prototípus tervezése
  3. Alapanyag-technológiai kutatás
  4. Alapanyag-technológiai kísérleti fejlesztés
  5. Prototípust alkotó vasbeton úszóművek, összekapcsoló és kikötő szerelvények gyártása és vízbe juttatása a prototípus teszteléséhez.
  6. Úszómű prototípus építése, tesztelése és kiértékelése. … legalább 6 db alapelem legyártására van szükség. A 600 m2 –t meghaladó alapterületű prototípusmár kellően nagy ahhoz, hogy olyan erőhatásokat figyelhessünk meg, amely egy nagyobb méretű úszóműnél megjelenik.
  7. Úszómű felépítmény technológiai kutatása.
  8. Úszómű felépítmény prototípusok gyártása.

Projekt-előkészítés, engedélyeztetés:

  1. Előzetes megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése.
  2. Tervjóváhagyás és típus engedélyeztetés.
  3. Tervezés és vízjogi engedélyezés.
  4. Hajózási kísérlet tervezés és engedélyeztetés.
  5. Résfal-rendszer és a kikötési pontok tervezése.

A megvalósítási helyszín alkalmassága: a Ferrobeton Zrt. dunaújvárosi székhelye. A nagyvállalat Magyarország legnagyobb és legmodernebb beton előregyártó üzeme, emiatt a helyszínen a tervezéshez és a kivitelezéshez szükséges tárgyi eszközök és infrastruktúra, valamint az egyedi projekthez szükséges szakmai tudás is rendelkezésre áll. A fejlesztéshez szükséges alapanyagok helyben szintén könnyen hozzáférhetőek. A Ferrobeton Zrt. székhelyén közvetlenül elérhető a kikötésre és tesztelésre alkalmas partszakasz is.

Úgy tűnik, hogy a pályázatot benyújtó Amitis Kft. képviselője valamit nagyon elszúrt annál a résznél, ahol a megvalósítási helyszín alkalmasságáról beszél, ami arra utal, hogy úgy írhatta meg a pályázatot, hogy azt még a Ferrobetonnal sem egyeztette le. Azt írja ugyanis, hogy: “A Ferrobeton Kft. székhelyén közvetlenül (!!!) elérhető a kikötésre és tesztelésre alkalmas partszakasz is.” Hát ez bizony nem így van, nem ártott volna előtte tájékozódni. Én azonban a helyszínen megtettem és végigsétáltam gyakorlatilag az egész dunaújvárosi partszakoszon.

A tanulságok:
a) Nem hogy prototípusnak nincs nyoma a dunaújvárosi Duna-szakaszon, de még annak sem, hogy valamiféle kialakítását kezdték volna el a tesztelési helynek. Ahhoz képest, hogy ennek a projektnek az előkészítése már 2016. áprilisában megkezdődött, egy éve pedig a támogatási döntés is megszületett, s a projekt befejezése 2018.03.31. elég furcsa az, hogy még a beton alap sincs meg, amire még majd a felépítményeket is rá kellene tervezni, illetőleg a terheléses próbákat elvégezni.

A Ferrobeton Kft. bejáratánál elég nagy riadalom támadt, mikor elkezdtem fényképezni, többen is kijöttek, pláne amikor a projekt tájékoztató tábláját is körbefotóztam: “Itt nem lehet fényképezni, ez magáncég.” A 906 milliós fejlesztés tájékoztató táblája egy nagy hangárra van kifüggesztve, aminek zárva volt az ajtaja. (Ezt kívülről láttam, be nem mentem.) Medencét sem láttam, amiben kísérleteznének, bár a telep teljes egészét nem lehet belátni. A hangár előtt különböző formájú vasbeton darabok voltak (egyik sem talapzat formájú), viszont azt tudni kell, hogy a Ferrobeton Zrt.. fő tevékenysége éppen építési betontermék gyártása. De hát ezt eddig is tudtuk.

A legelképesztőbb a történetben azonban a kormány hozzáállása, mert egyrészt olyan “új találmány” kifejlesztésére adtak milliárdokat, amire már korábban is kiosztottak, illetőleg ami a piacon már régen elérhető, másrészt pedig jól látható, hogy az uniós pénzek felhasználásának az ellenőrzése működésképtelen, különös tekintettel a folyamatba épített ellenőrzésre. Ha ez működne, gondban lennének az ilyen “mesteremberek”, s nem lenne elegendő a projekt végén odapottyantani valamiféle ki tudja honnan származó prototípust, amire a kormány rögtön leigazol és fizet, mint a katonatiszt.