A varázslatos Garancsi-trükk

A 75. korrupcióinfóra egy súlyos ingatlanpanamát választottam. Az aktualitását az adja, hogy pár hete jogerősen ítéltek el két embert a sukorói ingatlanpanama miatt. Ott mintegy egymilliárd forintos kárról volt szó, amit egy bírósági ítélet – a szerződést megsemmisítve – ráadásul “vissza is csinált”. Ebben az ügyben ennek az összegnek a sokszorosáról van szó, amit a kormány tudtával, a kormány utasítására az állam elveszített.

Az érintett terület a Lágymányosi híd pesti hídfőjénél fekszik, 15 hektár nagyságú, ha a http://maps.google.com -on a Hajóállomás utca 1.-et írjuk be, a körülötte levő, a Duna és a soroksári Duna-ág által határolt félszigetről van szó.

A 15 hektáros területből kicsit több, mint fél hektárt (6300 nm-et) 2012-ben 385 millióért vett az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. Ez 60000 forint négyzetméterenként. Majd 2014-ben a maradék 14,5 hektárt birtokló Duna Passage Kft-t vásárolta meg 16,5 milliárdért,

ez az ár duplája, 120ezer/nm (!)

A második tranzakciónál nem magát a földterületet vette meg, hanem az azt birtokló Duna Passage Kft-t, akinek létező tervei voltak 1100 lakás és hatalmas irodaházak felhúzására. Az üzlet azonban nem nagyon akarhatott beindulni, pedig már 2010-ben bejelentették, hogy startol a projekt.

Sokadszori próbálkozásunkra sem mondja meg az állam, hogy a Duna Passage 2007 mennyiért vette a telkeket, pedig mivel már 100 százalékban állami cégről van szó, ez közadat. Legutóbb néhány hete a Parlamentben kérdeztem Fónagy Jánost erről, aki ismét nem válaszolt. A Duna Passage 2008-as mérlegadatából (mellékelve) azonban az látszik, hogy a telekvásárlás idópontjában (lásd: telekkönyvi kivonat mellékelve) a cég ingatlantulajdona mintegy 6 milliárd forintra nőtt, tehát maximum nagyjából ennyiért juthattak (a nagy válság előtt!!) a telekhez!!!

Több szakértőnk szerint ezen a részen a reális telekár 10-20000 ft/nm lenne. Ha csak a 2012-es 60ezer és a 2014-es 120ezer forint vételárat hasonlítjuk össze, akkor 7,5 milliárd forint kárról beszélhetünk. Ha a mérlegadatból a 2008-es ingatlanvagyonnal hasonlítjuk össze az állammal kötött 16 milliárdos szerződés értékét, akkor a kár 10 milliárd (10 sukorónyi kár!!!!) (Ha azonban a 20 ezer forintból indulunk ki, a kár akár 12 milliárd forint is lehet. Nyilván emiatt titkolja az állam, hogy 2007-ben mennyiért vásárolt a Duna Passage. )

Adott a kérdés, hogy milyen céllal történt a tranzakció. Kft-t 2014-ben vette meg az állam ( a grandiózus lakóházakkal, irodákat ígérő projekttervvel) együtt, de csak 2016-ban adtak valódi célt a területnek a sportfejlesztéssel. Az ingatlannak -elvileg- plusz piaci értéket adó projekttervet így egy az egybe kidobták. Fónagy válaszaiban elmondja: A Duna Passage Kft. tulajdonában lévő ingatlan területét “érinti a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programról szóló 1839/2016. (XII.23.) Korm. határozat, valamint az ennek keretében megvalósítani tervezett Budapesti Atlétikai Stadion beruházása.” Ezzel a kormány gyakorlatilag teljes mértékben negligálta a korábbi magyarázkodását az ingatlanügylet mozgatórugóiról. Mivel így kidobta az ablakon az értékes projekt-tervet, ezzel ugrottak a majdnem 17 millárdos ingatlanvásárlás alapjai. Így automatikusan sokkal kevesebbet ér a terület, mint amennyiért vették.

Ha csak a területre lett volna szüksége az államnak, azt máshogyan és jóval olcsóbban is (pl kisajátítással) megszerezhette volna, ehhez nem kellett volna a Duna Passage Kft-t megvásárolnia.

Ami viszont leginkább magyarázhatja az őrült pénzkidobást az egy fontos időbeni egybeesést. A Videoton-gazda, miniszterelnök-barát Garancsi ugyanis 2014-ben vásárolta ki a Market Zrt-t fontos tulajdonrészét a Ving (korábban Wallis) csoporttól volt. A Duna Passage Kft-t viszont szintén 2014-végén, szintén a Ving csoporttól, néhány hét alatt vette meg az állam horribilis áron. A feltételezés nagyon is logikus lehet: mintegy a Garancsinak tett szívességért “cserébe”, ajándékként az állam jóval áron felül megvette a Vingtől a bedőlt projakttel együtt a Duna Passage Kft-t.

Megint az MNV Zrt. volt a kormányzati korrupció központja, mint annak idején Sukorónál is. Az ügylet időpontjában az MNV vezérigazgatója Márton Péter József volt, őt váltotta Szivek Norbert. Márton Péter jelenleg egyik vezetője a Századvégnek, Úgy tűnik, ezt az ügyletet éppen a kitiltási botrány kellős közepén bonyolították le. (Akkor mindenki másra figyelt.)

Mindent meg fogunk tenni, hogy az ingatlan valós értékének pontosabb becslése érdekében megtudjuk, hogy 2007-ben mennyiért jutott a telkekhez, a Duna Passage. Enélkül is egyértelműnek tűnik viszont, hogy a sukorói ügynél jóval nagyobb méretű hűtlen kezelésről beszélhetünk. Az állam úgy jutott 2014-ben egy telekhez, hogy a telek egy részét 2012-ben még feleannyiért vásárolta. A telkekhez a Duna Passage maximum 6 milliárdért jutott Ráadásul úgy vett meg a telekkel együtt egy grandiózus projekttervet, hogy arra semmi szüksége nem volt. Fónagy mostani válaszai alapján esze ágában sem volt irodaházakat és lakóparkokat építeni. ez nyilvánvalóan nem is feladata. Drágán venni az állam számára felesleges dolgot: maga a klasszikus hűtlen kezelés

Az ügyben természetesen feljelentést teszünk

Alább részletesebben kifejtve az ügy háttere és a dokumentumok találhatóak

A 38086/78 hrsz.-ú 15 hektáros területet 6383/147473 tulajdoni hányadát 2012.10.05-én vásárolta meg a Magyar állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 385.000.000,-Ft-ért. Ez nagyjából 60.000,-Ft-os négyzetméterárat jelent. A terület másik tulajdonosa a Duna Passage Kft. volt, ennek a cégnek a tulajdonosa pedig a Wing Ingatlanfejlesztő Zrt. (A Wing Zrt.-nél Fürjes Balázs szállodafejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettes volt, egészen 2011. októberéig, amikor is Orbán Viktor fővárosi nagyberuházásokért felelős kormánybiztossá nevezte ki.)
Két évvel később, 2014. decemberében azonban a Magyar Állam a teljes területet megszerezte, de nem úgy, hogy pl. közérdekű célra kisajátította volna, vagy közvetlenül megvásárolta volna, hanem magát a telket birtokló Duna Passage Kft.-t vásárolta ki a Wing Zrt.-ből. Az ügylet mögött fellelhető dokumentumokat az MNV Zrt. csaknem 1 évig tartó huzavona, ill. pereskedés után volt kénytelen kiadni Jancsó Andreának, az LMP IX. kerületi önkormányzati képviselőjének. Adódik a kérdés, hogy mi lehetett a valós indoka a jelzett vásárlási konstrukciótnak és mi indokolta a 16,55 milliárdos vételárat, ami négyzetméterre vetítve közel dupla árat (117.000,-Ft/m2) jelentett a korábbi vásárláshoz képest. Két alkalommal a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, egyszer pedig az MNV Zrt.-t is megkerestük az ügyben kérdéseinkkel, ill. a közérdekű adatok kiadása érdekében. Amit válaszként kaptunk, az arra utal, hogy valami nagyon nincs rendben az ügylet körül, ami a Magyar Állam és a képviseletében eljáró MNV Zrt. részéről a hűtlen kezelés gyanúját is felveti.

1. Dr. Fónagy János államtitkár 2017. május 8-án arra kérdésünkre, hogy milyen céllal vásárolta meg az állam az ingatlant, azt a homályos választ adta, hogy:
– az ingatlan és környezete jövőbeni egységes fejlesztésének biztosítása érdekében,
– mérlegelve az eladói szándékot és
– az ingatlannak az ügylet megkötésekor fennálló hasznosítási feltételeit.
a) Ez utóbbi szempont azért nagyon érdekes, mert a vásárlás előtt készült értékbecslés egyáltalán nem tér ki az akkori hasznosítási körülményekre, ez a vevőt (a magyar államot) ezek szerint nem is érdekelte, csak egy leendő projekt értékének a meghatározása történt meg. Így viszont Fónagy fenti állítása nem felel meg a valóságnak. Jelenleg egyébként raktárak, irodaépületek és a Vituki mini uszodája található a területen.

b) “Mérlegelve az eladói szándékot”: 2014. november elején a Wing Zrt. arról tájékoztatta az MNV Zrt.-t (az elővásárlási jog jogosultját), hogy az Appennin Zrt. meg kívánja vásárolni a kérdéses ingatlant, azonban vásárlási szándékát időközben kiterjesztette a Duna Passage Kft.-re is. Éppen ezért az MNV Zrt.-től kikértük azt a szerződést, amellyel kapcsolatban az állam az elővásárlási jogát gyakorolta. Meglepetésünkre az MNV Zrt. 2017. június 7-én azt válaszolta, hogy “a Duna Passage üzletrészét nem elővásárlási jog gyakorlásával szerezte meg”. Ebből következően adásvételi szerződés sem lehetett a háttérben, az egész ügylet az Appennin Nyrt. részéről a vételi ajánlat szintjén maradt. Az MNV Zrt. azonban gyorsan megbízta a Pátria Consult Zrt.-t egy értékbecslés elkészítésével, amivel a vállalkozó kb. két hét alatt el is készült.
Az elővásárlási jog gyakorlásának elmaradása, az értékbecslés a) pontban leírt súlyos hiányossága, az Appennin Zrt, részéről a vételi ajánlat érvényességének 1 hónappal történő meghosszabbítása és az ajánlat kiterjesztése a Duna Passage Kft. megvásárlására annak a gyanúját veti fel, hogy az MNV Zrt. valós hasznosítási vagy fejlesztési szándék helyett pusztán a Wing Zrt.-t akarta helyzetbe hozni 16,55 mrd forinttal.

c) Az ingatlan értékbecslője kizárólag egy adott fejlesztési irány költség-haszon vonzatát értékelte egy évekkel korábban elkészült építészeti alapkoncepció alapján, s így az egész telket 16,82 mrd forintra értékelte. (Ez az összeg csekély eltéréssel megegyezik azzal az összeggel, amit az MNV Zt. a két telekrészért összesen kifizetett.) A projektterv szerint irodákat, üzleteket és luxus-lakásokat terveztek a területre, azonban az elmúlt két és fél évben egy kapavágás nem történt, holott Fónagy János államtitkár Hadházy Ákos képviselő parlamenti kérdésére azt válaszolta, hogy az ingatlan megszerzésekor figyelembe vették, hogy a fejlesztési koncepció a társaság tulajdonát képezte. Rögtön adódik itt a kérdés, hogy hol itt a közérdek? Milyen alapon építene az állam üzleti céllal luxus lakóparkot és üzleteket? Mi a valós szándék?

A fentiek tehát arra utalnak, hogy a 38086/78 sz. ingatlan megvásárlása az adott időpontban, áron és módon értelmetlen pénzpocsékolás (hűtlen kezelés), hiszen az NFM az ingatlanszerzés célját nem tudta (nem akarta) meghatározni, homályos utalásait pedig sem a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok, sem a telek jövőbeni hasznosítási elképzelései nem támasztják alá.
Az NFM-től kétszer kérdeztünk rá, hogy mennyiért vásárolta annak idején az ingatlant (3 részletben) a Duna Passage Kft. Tekintettel arra, hogy az NFM ebben a tekintetben mindkétszer megtagadta a válaszadást – arra hivatkozva, hogy az állami tulajdonszerzést megelőző időszakra vonatkozóan a társaság akkori tulajdonosait javasolja megkeresni – ezért a szerződések kiadása érdekében a társaság tulajdonosi jogait gyakorló MNV Zrt.-hez fordultunk közérdekű adatkéréssel. Az MNV Zrt. azzal utasította vissza a kérelmünket, hogy nem adatgazdája a Duna Passage Kft. korábbi szerződéseinek. Az LMP közérdekű adatok kiadásának a megtagadása miatt be fogja perelni az MNV Zrt.-t, hiszen a vásárlás után már az állam a tulajdonosa a Duna Passage Kft.-nek, így az MNV Zrt. jogszerűtlenül tagadja meg az adatok kiadását. Az MNV Zrt. ugyanazt a halogató, időhúzó taktikát vette elő, mint korábban Jancsó Andrea adatkérése esetében. Azt nagyjából sejtjük, hogy miért ódzkodik a rendelkezésünkre bocsátani a szerződéseket az MNV Zrt., s ez az eljárás is annak a gyanúját veti fel, hogy itt egy nagyszabású kormányzati ingatlanpanamával állunk szemben.
Az egyik legszebb momentum a történetben Fónagy Jánosnak arra a kérdésre adott válasza, hogy milyen tervek vannak az ingatlan hasznosítására. Fónagy válasza:
“A Duna Passage Kft. tulajdonában lévő ingatlan területét érinti a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programról szóló 1839/2016. (XII.23.) Korm. határozat, valamint az ennek keretében megvalósítani tervezett Budapesti Atlétikai Stadion beruházása.” Ezzel a kormány gyakorlatilag teljes mértékben negligálta a korábbi eléggé vérszegény magyarázkodását az ingatlanügylet mozgatórugóiról, hiszen így kidobta az ablakon az értékes projekt-tervet, ugrottak a majdnem 17 millárdos ingatlanvásárlás alapjai és alapjaiban kérdőjeleződött meg az, hogy ott és akkor ennyit kellett fizetni az ingatlanért. Ez a vakvilágba vásárlás a hűtlen kezelés tipikus esete, nem beszélve arról, ha ez szándékos pénzkifolyatás volt. Kifejezetten úgy tűnik, hogy a kormánynak, ill. az MNV-nek éppen kapóra jött “Kemény Ferenc”, mert így tompítani tudják azt az állapotot, hogy a telekkel, annak fejlesztésével évek óta semmi nem történik. S az atlétikai stadion tervpályázatának a kiírása sem garancia arra, hogy ilyen irányú fejlesztés ott valóban meg is valósul.

A rejtély megoldódott!

Az tehát bebizonyosodott, hogy az MNV Zrt. határozott cél nélkül vásárolta meg a IX. kerületi ingatlant. Az is kiderült, hogy az ügylet egyetlen kézzelfogható eredménye az volt, hogy 16,5 milliárdot kapott ajándékba a Wing Zrt. De vajon miért? Itt a válasz (a dátumokra érdemes nagyon figyelni):
Garancsi István 2014.09.01-én megalapítja a GARHARTT Invest 2014 Kft.-t. Azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a Market Építő Zrt.-ből az újonnan alapított cégével kivásárolja a Wing Ingatlanfejlesztő Zrt.-t. Addig ugyanis a Market Építő Zrt. a Wing (korábban Wallis) csoport egyik cégeként működött. A kivásárlás 2014.11.10-én meg is történik, Garancsi többségi tulajdonosa lesz a Market Építő Zrt.-nek. Itt állt tehát saját lábra Garancsi István a már addig is szépen teljesítő Market Zrt. megszerzésével, s miután átvette a céget, a következő években jelentős árbevétel növekedés is bekövetkezett, nem kis részben a G-napnak köszönhetően. A rekordévük épp a tavalyi volt, amiben nyilvánvalóan komoly tételt képez az úszóvébé központi helyszínének a kivitelezése. De ne szaladjunk ennyire előre!

2014. november 3-án és 5-én levelet kap az MNV Zrt. a Wing Zrt.-től, mely utóbbi arról értesíti a 38086/78 sz. ingatlan tulajdonosi jog gyakorlóját, hogy sürgősen lépni kellene, mert vételi ajánlat érkezett az ingatlanra, sőt ezután magára a telektulajdonos Duna Passage Kft-re is. Azonnal előkaptak egy értékbecslőt is, aki 2014. november 28-án már terepszemlét is tartott a területen, hogy 11 nap múlva le is adja jelentését a megbízó MNV Zrt.-nek. Ez “alapozta meg” ugyanis a 16,55 mrd forint kifizetését a Wing Zrt.-nek. Ez az egész most már egyre inkább bizonyosság, hogy színjáték volt. Alapos a gyanú ugyanis, hogy Garancsi önállósodását, saját lábra állását fizette ki az adófizetők pénzéből – nyilvánvalóan a kebelbarát utasítására – az MNV Zrt. Ez volt az ára annak, hogy a Wing-csoport elengedje azt a jól menő céget, amely a kebelbarátság okán még a korábbinál is fényesebb jövő előtt állt. S így most már tökéletesen illeszkedik a képbe az is, hogy miért a Duna Passage Kft.-t kellett megvásárolnia az MNV Zrt.-nek. Az ő tulajdonában volt ugyanis az a projektterv, amire hivatkozva 16 milliárd forint fölé lehetett srófolni az árat. Amely projekt valójában a kutyát nem érdekelt, amint az a 3. pontból egyértelműen kiderül.

Ez az egész az állami, legfelsőbb szintű korrupció egy gyönyörű példája, ami egyben súlyos korrupciós bűncselekmény, s amely egy nagyságrenddel nagyobb a sukorói állami korrupciós ügynél.
S még egy dátum a történet teljességéhez. Scheer Sándor 2014.09.30-án kilépett a Wing Zrt.-től, otthagyta a cégcsoportot, s ezután már leginkább Garancsi, illetőleg a Market ügyeit vezérli. Szerintem ez is benne lehetett az árban.

https://drive.google.com/folderview?id=0B_trbmOYjGGZVUVEQXhYdjBYNFE

http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/uj_ceget_vett_orban_milliardos_baratja.586848.html
https://mno.hu/belfold/allami-hirzarlat-az-olimpiai-oriasberuhazasrol-2391208

Letölthető dokumentumok: